Wikipédia

Hidegkút

magyarországi község Veszprém vármegyében
Ez a szócikk a Veszprém vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Hidegkút (egyértelműsítő lap).

Hidegkút (németül Kaltenbrunn bei Weißbrunn) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Hidegkút
Hidegkút címere
Hidegkút címere		 Hidegkút zászlaja
Hidegkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Kriszt András (független)[1]
Irányítószám8247
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség446 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 11″, k. h. 17° 49′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 11″, k. h. 17° 49′ 35″
Hidegkút (Veszprém vármegye)
Hidegkút
Hidegkút
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Hidegkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegkút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 kilométerre, Balatonfüredtől légvonalban csak 6, közúton viszont mintegy 13 kilométerre. Veszprém irányából a Tapolcára vezető 77-es főútból, annak 9,700-as kilométerszelvényénél dél felé kiágazó 73 107-es számú úton érhetjük el a települést, míg Balatonfüredről Balatonszőlősön át Tótvázsonyig kell eljutni a 7304-es úton, ahonnan a 73 108-as út vezet Hidegkút felé.

A csodálatos völgyben fekvő kis falut erdők, és hegyek veszik körbe, mint például a Recsek-hegy – mely szívesen látogatott hely a turisták számára is, hisz itt található a Noszlopy Gáspár-kilátó – de a völgy magasabban fekvő pontjairól Tihanyt és a Balaton déli partját is megcsodálhatjuk.

Története szerkesztés

A településről egy, az 1300-as években kiállított okiratban találhatjuk a legkorábbi ismert feljegyzést. Egyik része – Felső-, majd Kishidegkút – több nemesi család birtoka volt, másik része – Alsóhidegkút – a Fajszi Ányos-családé volt a középkorban. A török háborúk során többször kifosztották, 1664-től pedig teljesen elnéptelenedett. Az Esterházyak 1751-ben szabadmenetelű német jobbágyokkal telepítették be Kis- és Nagyhidegkutat, mely két község csak 1927-ben egyesült.

A Balaton irányába ereszkedő gyönyörű völgy felső végétől /ahol ma már körös-körül szántóföldek és erdők vannak/ húzódik az öt utcából álló kisközség. A völgy fölötti domb alján fakad a Hármas-forrás, melynek vize tovább folyva jelzi a Kis- és Nagyhidegkút közti határt. A községből különböző hosszúságú turistaútvonalak vezetnek a Recsek-hegy, a Som-hegy és a Koloska-völgy felé.

A kisközségnek kiemelkedő épülete a római katolikus templom, amely 1780-ra készült el. Ezt követő években került sor a templom berendezési tárgyainak elkészítésére (festési, képfaragói, asztalosmunkák, új harang készítése) majd később átalakítására, többszöri felújítására. A korábbi időszakot illetően két templomról is szól a krónika, de a másiknak maradványai ezidáig nem kerültek elő.

A község lakosainak száma 412 fő. A népesség zömében a szolgáltatásban Balatonfüreden és Veszprémben, kisebb részben a mezőgazdaságban tevékenykedik.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Zsernoviczky Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Zsernoviczky Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Zsernoviczky Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Zsernoviczki Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Zsernoviczky Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Pénzes Erzsébet (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Kriszt András (független)[1]
  • 2019-től: Dr. Kriszt András (független)[9]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
417
418
410
447
457
446
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80%-a magyarnak, 21,4% németnek mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 4,8%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 12,5% (27,2% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus templom: Szűz Mária bemutatása
  • Falumúzeum
  • Fő utca népies, öreg házai
  • Noszlopy Gáspár-kilátó és természeti értékek, a Hidegkúti-séd partvonala

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ Hidegkút Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hidegkút&oldid=26107430”