Hiperakkumulátor növények
A hiperakkumulátor növények olyan növények, melyek képesek igen nagy koncentrációban fémeket tartalmazó talajon növekedni, gyökereiken keresztül a fémeket felszívni és szöveteikbe beépíteni.[1] A fémek olyan koncentrációban vannak jelen a növény szöveteiben, ami más fajok számára már toxikus lenne. A nagy fémtartalmú talajhoz adaptálódott, de nem hiperakkumulátor fajokhoz képest a hiperakkumulátorok gyökérzete nagyobb arányban képes fémeket kivonni a talajból, gyorsabban juttatja el azokat a hajtásokhoz, és nagy mennyiséget képes tárolni a levelekben és gyökerekben.[1][2] A hiperakkumulációra képes fajok és erre képtelen közeli rokonaik összehasonlításával megállapították, hogy a különbség a már létező gének különböző expressziójában és szabályozásában van.[1] Több mint 500 zárvatermő fajnál azonosították a fémek hiperakkumulációjának képességét.[3]
A hiperakkumulátorok gazdasági haszna fitoremediációs képességükben rejlik – szennyezett földterületek ökoszisztémájának kevésbé szennyezett állapotba való visszaállításában. A növények segítségével lehetséges a magas fémkoncentrációjú talajok bányászata (fitobányászat), a növények fémben gazdag talajra ültetésével, majd learatásával.[1]
A növények számára a fémek felhalmazásának evolúciós előnye valószínűleg a növényevők elleni védekezésben rejlik.[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e Rascio, Nicoletta (2011. február 1.). „Heavy metal hyperaccumulating plants: How and why do they do it? And what makes them so interesting?”. Plant Science 180 (2), 169–181. o. DOI:10.1016/j.plantsci.2010.08.016.
- ↑ Hossner, L.R. (1998). „Literature review: Phytoaccumulation of chromium, uranium, and plutonium in plant systems”. Amarillo National Resource Center for Plutonium, TX (United States) Technical Report.
- ↑ Sarma, Hemen (2011). „Metal hyperaccumuulation in plants: A Review focusing on phytoremediation technology”. Journal of Environmental Science and Technology 4 (2), 118–138. o.