Hochmuth Ábrahám

Hochmuth Ábrahám (Bán, 1816. december 14. – Veszprém, 1889. június 10.) veszprémi főrabbi.

Hochmuth Ábrahám
Született	1816. december 14. Bán
Elhunyt	1889. június 10. (72 évesen) Veszprém
Állampolgársága	magyar osztrák–magyar
Foglalkozása	rabbi
Sírhelye	Veszprém
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Hochmuth Pinkász kereskedő és Deutsch Perl fia. Magántanítók oktatták a Talmudra, s egyik tanítója tizenöt éves korában Verbóra, a híres rabbiiskolába küldte, ahol németül is tanult. 1834-ben Vágújhelyre ment, majd 1836-tól 1838-ig magántanítóként működött Szabaticsban egy gazdag családnál. 1839-ben a nyitrai jesivába ment, majd Miskolcra került Wohl Ábrahám rabbi mellé és három évvel később gimnáziumi érettségit tett.

A rabbi temetésén mondta el legelső zsinagógai szónoklatát. 1842-ben Pesten tartózkodott, ahol megismerkedett zsidó tudósokkal, s keresztény hitszónokokat is hallgatott. Ugyanez év szeptemberében Prágába utazott, hogy az ottani egyetemen tanuljon. Több magyar rabbi-jelölttel találkozott. Egyetemi tanárai közül leginkább Exnert kedvelte, a bölcseleti tanárt, ki Herbart filozófiai rendszerét adta elő. Rapoport főrabbitól teológiát tanult, de legnagyobb hatást Michael Sachs gyakorolta rá. 1845-ben a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait. 1846 végén hazatért családi okok miatt és átvette a miskolci zsidó iskola vezetését.

1850-ben Rapoport ajánlatára meghívást nyert a szegedi izraelita hitközségtől próba-beszéd tartására, azonban a hitközség Lőw Lipótot választotta. 1852-ben Kulára került, ahol ő volt a legelső rabbi. Iskolát hozott létre, majd 1859-ben Újverbászon zsinagógát építtetett. 1859 szeptemberében Veszprémbe távozott, s haláláig rabbiként működött a a településen. 1865-ben a zsinagóga felavatásán magyarul mondott beszédet. Az elöljáróság, mely más rabbit akart a beszéddel megbízni, ellene fordult és az év végén felmondta hivatalát, azonban a törvényszék visszahelyezte állásába.

1868-ban részt vett az országos zsidó kongresszuson és később a budapesti Rabbiképző szervezésében és vezetésében. 1871-ben báró Eötvös József minisztertől a nevelés terén kifejtett buzgalmáért elismerést kapott. Széles irodalmi munkásságot fejtett ki, munkatársa volt a Lőw Lipót által szerkesztett Ben-Chananjának és más teológiai folyóiratoknak.

Sírja Veszprémben, a Mártírok úti zsidó temetőben található.

Munkái

Művei

• Denkblätter, gewidmet dem am 5. Okt. 1848 in Wien bei Erstürmung des Zeughauses gefallenen Dr. Adolf Kollinsky (Prága, 1849)
• Die jüdische Schule in Ungarn wie sie ist und wie sie sein soll (Miskolc, 1851)
• Die Gründung eines guten Namens. Rede gehalten im Veszprimer Tempel am Sterbetage Mozes (Nagykanizsa, 1860)
• Templom felavatási beszéd (Veszprém, 1865)
• Mit követel a hazaszeretet a honpolgároktól békés időben? (Az egyenjogúsítási ünnepély alkalmából tartott beszéd, Veszprém, 1868)
• Gehörst du zu uns oder zu unseren Feinden? Rede gehalten im Veszprimer Tempel 1868 (Pest, 1868)
• Leichenrede, gehalten am Sarge der Frau Therese Schwarz (Nagykanizsa, 1870)
• Gyászbeszéd Tuszkan Mayer eltemetése alkalmával (és Denkrede gehalten am Osterfeste im Tempel, Pest, 1874)
• Leopold Löw als Theologe, Historiker und Publicist (Lipcse, 1871)
• Istenismeret és Istentisztelet. A bibliai és későbbi iratokon alapuló tan- és kézikönyv a vallás oktatására. Tanítóképző intézetek és a középiskolák felső osztályai számára (Budapest, 1881., 2. kiadás, Budapest, 1888)
• Rövid történeti vázlat a veszprémi Chevra-Kádisa alakulása s fejlődéséről, ezen egyesület évszázados jubileumának ünnepélye alkalmára az elöljáróság megbízásából (Veszprém, 1881)
• Gottes-Erkenntniss und Gottesverehrung als Lehr- und Handbuch zum Religionsunterrichte in Lehrer-Präparandien und in den oberen Klassen der Mittelschulen (Budapest, 1882)
• Beszéd a veszprémi izraelita templomban bevezetett orgona felavatása alkalmával (március. 6., Budapest, 1886)
• Mózesi hit- és erkölcstan az elemi és felső népiskolák számára (Kivonat az Istenismeret és Istentisztelet című munkából, Budapest, 1886)

Cikkei

Allgemeine Zeitung des Judenthums

• A pesti angol missionariusok ellen, kik a zsidókat hálójukba kerítik (1843)

Ben-Chananja

• I. Zur Seminar Frage
• Das isr. Taubstummeninstitut in Wien
• Exegtische Abhandlungen über Tefilin
• Beiträge zur Sprachkunde des Talmud
• III. Das Direktorat der isr. Volksschulen
• IV. Exegetische Analekten

Pester Illustrirte Juden Zeitung

• Was sind die izraelitsche Gemeinden, als religiöse Genossenschaften, berechtiget von den Lehrern zu fordern, und was hinwider diese von den Gemeinden (1862)

Neuzeit

• P. M. Heilprin in Washington (1863, 4. szám)
• Zur Geschichte der Veszprimer izr. Volksschule (1863)
• Die Ungarisch-österreichische Gemeinde in Jerusalem (1863)
• Zur Eidesfrage (1863)
• Aufgabe der zu gründenden Alliance israelite universelle in Wien (1863)
• Über jüdische Schulinspectorate (1863)
• Über den jüdischen Religionsunterricht in Gymnasien (1863)
• Das provisorische Ehegesetz der Juden Ungarns (1864)
• Der Religionsunterricht in Gymnasien (1864)
• Über gemeinsame Angelegenheiten (1865)
• Salomon Körmendi (1866)
• Professor Ignatz Grossmann (1866)
• Der Volksschulen-Gesetzentwurf von Eötvös (1868)
• Juda Wahrmann (1868)
• Über Heilung und Entweihung des göttlichen Namens (1868)
• Die Seelenfeier bei den Izraeliten, eine kulturgeschichtliche Studie (1868)
• Die ethische Bedeutung des biblischen Ausdruckes: Erkenntniss Gottes (1878)

Mannheimer-Album (Bécs)

• Wie sollen angehende Prediger den Midrasch benützen (1864)
• Wiener Jahrbuchban
• Die öffentliche Meinung (1867)
• Ein Prediger der Vorzeit, eine literarische Studie (1868)

Izraelita Közlöny

• Die Bedeutung der Seelenfeier (1869)

• Rede gehalten am Schlussfeste 1869 im Veszprimer Tempel (1869)
• Die isr. Synode in Leipzig (1869, 35. szám)

Ungarisch-Jüdische Wochenschrift

• Daniel Popper (1871)

Veszprém

• A héber Korvinák s karita irodalomból (1877)
• Az izraelita anyakönyvek vezetése (1877)
• Rabbi vagy lelkész (1877)

Pesti Napló

• Az izraelita anyakönyvek vezetése (1877, 15. szám)

Magyar Zsidó Szemle

• Adalékok a szentírásmagyarázathoz régi forrásokból (1889)

Források

• Figyelő – Irodalomtörténeti Közlöny (1885) Magyar Írók életrajza, 357-361. o. Online elérés
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 374. o.  Online elérés
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998