Hoffmann-küllő

Hoffmann-küllő
	A hím
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Picides;
Család:	Harkályfélék (Picidae);
Alcsalád:	Harkályformák (Picinae);
Nemzetség:	Dendropicini;
Nem:	Küllő (Melanerpes); Swainson, 1832
Faj:	M. hoffmannii;
Tudományos név
	Melanerpes hoffmannii; (Cabanis, 1862)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hoffmann-küllő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann-küllő témájú médiaállományokat és Hoffmann-küllő témájú kategóriát.

A Hoffmann-küllő (Melanerpes hoffmannii) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1862-ben, a Centurus nembe Centurus hoffmannii néven.^[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.^[3] Tudományos faji nevét és magyar nevét Karl Hoffmann német természettudósról kapta.

Előfordulása szerkesztés

Costa Rica, Honduras és Nicaragua területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi száraz erdők, valamint legelők, ültetvények, másodlagos erdők és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.^[4]