Hofherr Mátyás

(1829–1909) német származású gépész, üzletember

Hofherr Mátyás (eredeti nevén Matthias Hofherr) (Moosbeuren, 1829. – Bécs, 1909. május 4.) német származású gépész, a kispesti Hofherr és Schrantz Gépgyár egyik alapítója. Hofherr Albert apja.

Hofherr Mátyás
Hofherr Mátyás
Hofherr Mátyás
Született1829
Moosbeuren
Elhunyt1909. május 4. (80 évesen)
Bécs
Állampolgársága
GyermekeiHofherr Albert
Foglalkozásagyáros, kereskedő
A Wikimédia Commons tartalmaz Hofherr Mátyás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Hofherr Mátyás bécsi gyárának udvara

Életpályája szerkesztés

Eleinte lakatosnak tanult, később külföldre ment, megfordult Franciaországban, Angliában, Svájcban, Münchenben, végül Bécsbe került, ahol egy gépgyárban helyezkedett el. Konstrukciói a cégnél figyelmet keltettek. 1869-ben alapította meg saját üzemét Bécsben, amely kaszáló- és vetőgépek, illetve kukoricamorzsolók gyártásával foglalkozott. Később a magyar Hofherr ekék és egyéb kis gépek is megjelentek a gyártósoron. 1881-ben a magyarországi Schrantz Jánossal közösen alapítottak társaságot, majd 1888-ban Budapesten is üzemet nyitottak. Termékeiket nemsokára 20 országba exportáltak. 1900-ban a Hofherr & Schrantz mezőgazdasági gépgyár Kispestre költözött, mivel ott megfelelő méretű iparterület állt a rendelkezésére. Bécsből áthelyezték a termelési központot Magyarországra, valamint a cég száz szakembere került át. Hofherr Mátyás 1909. május 4-én Bécsben hunyt el, 81. életévében.

Emlékezete szerkesztés

  • Sírja a simmeringi evangélikus temetőben található.[1]
  • Emléktáblája és domborműve a Budapest XVIII. kerület Gyöngyvirág utca 8. szám alatt látható, a valamikori Hofherr villában, ahol emlékszobát rendeztek be.
  • Emléktábla Mezőkövesden a Mezőgazdasági Gépmúzeum falán.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Evangelischer Friedhof Simmering. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Czeike Felix: Historisches Lexikon Wien, Bd. 1, Wien 1992, S. 580
  • Czeike Felix: Historisches Lexikon Wien, Bd. 3, Wien 1994, S. 229
  • DEHIO - Handbuch Wien, X - XXIII Bezirk, Wien 1996 S. 117
  • Waissensteiner Robert: Wiener Nutzbauten als Beispiele zukunftsorientierten Bauens, Wiener Schriften, Heft 38, Wien 1977, S. 81