Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye
Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye vagy közkeletű nevén a Hays Code (Hays-szabályzat) 1934 és 1968 között volt érvényben. 1927-ben Will H. Hays javasolta a stúdióknak, hogy cenzúrázzák a filmeket. A leginkább, ami tilos és amire vigyázni kell néven ismert szabálygyűjtemény az Irving Thalberg vezette bizottság készítette el az Államok és más országok cenzorai által használt korlátozásokat és tiltásokat is belefogalmazva. Az Amerikai Filmproducerek és Forgalmazók Szövetsége (Motion Picture Producers and Distributors of America) 1930-ban ugyan elfogadta a szabályzatot,[1] az első néhány évben azonban nem nagyon sikerült betartatni.[2][1] 1934-től azonban szigorúan betartatták, és több mint harminc évig a stúdiók saját magukat cenzúrázták általa. Minden filmnek meg kellett szereznie a kód betartását bizonyító pecsétet (Production Code Seal of Approval).[3]
Az 1927-es javaslat szabályai szerkesztés
Az alábbiak nem szerepelhettek a filmekben:[4]
- Félreérthetetlen káromkodás, amely tartalmazza az alábbi szavakat: Isten, Úr, Jézus Krisztus (kivéve a megfelelő vallásos témájú, tiszteletteljes használatot), pokolfajzat, Úristen és minden más ezeket tartalmazó profán és vulgáris kifejezés
- Bármilyen erkölcstelen vagy kétértelmű meztelenség, árnyképként sem; bármilyen kéjvágyó vagy erkölcstelen megjegyzés bármely szereplőről
- Illegális kábítószer-kereskedelem
- Bármilyen szexuális perverzióra való utalás
- Nők elrablása prostitúcióra kényszerítés céljából
- Fehérek rabszolgasága
- Faji keveredés
- Szexuális higiénia és nemi betegségek
- Gyerekszülés, árnyképként sem
- Gyerekek nemi szerve
- Az Egyház kicsúfolása
- Bármely nemzet, faj vagy világnézet szándékos megsértése
Az alábbi felsoroltak bemutatásánál különleges gonddal kellett eljárni annak érdekében, hogy a közönségességet és a kétértelműséget elkerüljék és a jó ízlést hangsúlyozzák:[4]
- Az amerikai zászló használata
- Nemzeti kapcsolatok
- Vallás és vallási szertartások
- Gyújtogatás
- Lőfegyverek használata
- Lopás, rablás, páncélszekrény feltörése és vonatok, bányák és épületek felrobbantása
- Brutális és bármilyen hátborzongató hatás
- Bármilyen módszerrel történő gyilkosság technikája
- A csempészés módszerei
- Kínzási módszerek
- Akasztás és villamosszékbe ültetés
- Rokonszenv a bűnözők iránt
- Közszereplőkhöz és közintézményekhez viszonyulás
- Lázadást szító jelenet
- Kegyetlenség gyerekekkel és állatokkal
- Emberek és állatok megbélyegzése
- Nők eladása, vagy bájaikat áruló nők bemutatása
- Nemi erőszak, vagy annak kísérlete
- Szüzesség elvesztése
- Férfi és nő együtt az ágyban
- Lányok szándékos elcsábítása
- Házasélet gyakorlása
- Sebészeti operációk
- Kábítószerek használata
- Címek és jelenetek, amelyeknek közük van az igazságszolgáltatáshoz vagy annak tisztségviselőihez
- Szenvedélyes csókolózás, nemi gerjedelem
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Doherty, Thomas Patrick (1999). Pre-Code Hollywood: Sex, Immorality, and Insurrection in American Cinema 1930–1934. New York: Columbia University Press. ISBN 0-231-11094-4, 2, 8. o.
- ↑ Black, Gregory D. (1996). Hollywood Censored: Morality Codes, Catholics, and the Movies. Cambridge University Press. ISBN 0-521-56592-8, 50-51. o.
- ↑ Doherty, Thomas: The Code Before Da Vinci. The Washington Post, 2006. május 20. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ a b Lewis, Jon (2000), Hollywood v. Hard Core: How the Struggle Over Censorship Saved the Modern Film Industry. New York University Press. ISBN 0-8147-5142-3.
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |