A Hongkong-sziget Hongkong második legnagyobb szigete Lánthau után.

Hongkong-sziget
(香港島 Hőngkóng tou)
Közigazgatás
Ország Hongkong,  Kína
KerületekKözponti és nyugati kerület
Keleti kerület
Déli kerület
Váncaj
Népesség
Teljes népesség1 270 876 fő (2011)[1]
Népsűrűség15 924 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület80,62[2] km²
Tengerszint feletti magasság552 m
Legmagasabb pontViktória-csúcs, 552 m[2]
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Hongkong-sziget (Kína)
Hongkong-sziget
Hongkong-sziget
Pozíció Kína térképén
é. sz. 22° 15′ 52″, k. h. 114° 11′ 14″Koordináták: é. sz. 22° 15′ 52″, k. h. 114° 11′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hongkong-sziget
témájú médiaállományokat.

Látnivalók szerkesztés

Itt található Madame Tussaud panoptikuma helyi és nemzetközi hírességek (például Jackie Chan, Jay Chou, Bruce Lee, Jet Li, Szun Jat-szen vagy éppen Jao Ming) viasszobraival. Az 1906-ban épült Western Market Edward-korabeli stílusú épületében számos helybéli üzlet és étterem kapott helyet.[3] Az Ocean Park (Ócenárium) 870 000 m²-en, 1977 óta működik.[4] A sziget egyik fő látványossága az Aberdeen-kikötő, ahol egy három szintes, kínai motívumokkal díszített úszó étterem is horgonyoz.[5] A Hongkong park nyolc hektáron terül el és több mint 150 féle madárfajnak ad otthont.[6][7] A Happy Valley Hongkong két lóversenypályájának egyike, 1846 óta tartanak itt lóversenyeket, 1973 óta éjszaka is.[8] Hongkong-sziget neves nyugati éttermei és népszerű klubjai a Lánkvájfong negyedben tömörülnek. A Hollywood Roadtól délre található a SoHo (South of Hollywood Road), ami divatos negyeddé vált.[9] Repulse Bay homokos tengerpartja népszerű a napozók és a sétálók körében.[10]

Közlekedés szerkesztés

A Hongkong-sziget magaslataira a feljutást korábban hordszékekkel oldották meg.[11] A Viktória-csúcsra 1888 óta a Peak Tram elnevezésű siklóval lehet feljutni, ami a város legelső tömegközlekedési eszköze is volt.[12] A jelentős szintkülönbségekkel rendelkező Központi és nyugati kerületben több mozgólépcső és mozgójárda is segíti a közlekedést, itt található a világ leghosszabb mozgólépcsőrendszere, a Central–Mid Levels mozgólépcső.[13]

A szigeten fut az MTR Islands Line metróvonala.[14]

Források szerkesztés

  1. Hong Kong 2011 Population Census - Main Report: Volume I, 16
  2. a b Hong Kong Geographic Data. Lands Department, Hong Kong. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  3. Western Market (angol nyelven). Hong Kong Tourism Board, 2011. augusztus 11. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  4. Ocean Park (angol nyelven). Hong Kong Tourism Board, 2011. augusztus 11. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  5. Aberdeen Harbour (angol nyelven). Hong Kong Tourism Board, 2011. augusztus 11. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  6. Hong Kong Park (angol nyelven). Hong Kong Tourism Board, 2011. augusztus 11. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  7. Introduction (angol nyelven). Hong Kong Park, 2011. november 24. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  8. Happy Valley Racecourse (angol nyelven). Hong Kong Tourism Board, 2011. augusztus 11. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  9. Lan Kwai Fong & SoHo (angol nyelven). Hong Kong Tourism Board, 2011. augusztus 11. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  10. Repulse Bay (angol nyelven). Hong Kong Tourism Board, 2011. augusztus 11. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  11. Thomson, John. Illustrations of China and Its People (angol nyelven). Sampson Low, Marston, Low, and Searle, 96. o. (1873) 
  12. Cavaliero, Eric. „Grand old lady to turn 110”, The Standard , 1997. július 24.. [2011. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.) 
  13. Gold, Anne. „Hong Kong's Mile-Long Escalator System Elevates the Senses : A Stairway to Urban Heaven”, The New York Times , 2001. július 6. (Hozzáférés: 2012. június 13.) 
  14. System Map. MTR. (Hozzáférés: 2012. július 10.)

További információk szerkesztés