Horvay János
Mecsekaljai Horvay János, eredetileg Hoppl, teljes nevén Horvai János Károly,[2] (Pécs, 1874.[3][4] május 27. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 19.)[2][5] magyar szobrász.
| Horvay János | |
_during_sculptures_-_Az_Est_H%C3%A1rmask%C3%B6nyve_1938_Unknown_photographer.jpg) | |
| Horvay János (1938) | |
| Született | Hoppl János 1874. május 29. Pécs |
| Elhunyt | 1944. november 19. (70 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horvay János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Horvay, születési nevén Hoppel János családja Salzburg környékéről származik. A szülei Angster József meghívására telepedtek le Pécsett. Az édesapa, Hopp'l Lajos aranyozó mester volt, ő volt Angster József esküvői tanúja is.[6]
Az Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos György növendékeként, majd 1891 és 1898 között állami ösztöndíjjal Bécsben tanult,[2] előbb Edmund von Hellmernél, majd 1894-1898-ig Caspar von Zumbusch mesteriskolájában.[2] Több külföldi tanulmányutat tett (Párizs, 1901; Olaszország, 1902; Amerikai Egyesült Államok, 1928).[2] 1897-től Budapesten élt. Eleinte Róna József műtermében dolgozott. Elnyerte a ceglédi Kossuth-szobormű pályázat első helyezését, majd 1902-ben a pécsi Zsolnay-szobrot mintázta meg, mely meghozta számára az elismerést.[2]
Horvay élvezte Kossuth Ferenc barátságát is. 1902 és 1908 között évente két-három szobrot, portrét, szoborcsoportot készített a szabadságharc vezéréről. Lyka Károly kifejezésével, a „Kossuth-szobrok specialistája” lett, húsz Kossuthot ábrázoló szobra áll az ország különböző közterein. Keresett sírkőszobrász is volt. Korai kisplasztikáiban, szoborportréiban szecessziós elemek fedezhetők fel, később a historizáló akadémizmus egyik fő képviselője lett.
1908-ban ismét nyert egy Kossuth-szobor pályázaton, elnyerte a 12000 koronás első díjat és a megrendelést a Parlament elé szánt, az 1848-as első felelős magyar kormány tagjait ábrázoló hatalmas szoborkompozícióra. A kétszeres embernagyságú alakokból álló márványszobor leleplezésére csak 1927-ben került sor.
„Az életnek és a halál s enyészet eme tehetetlen ellenlábasának minden szenvedését, sóhaját, küzdelmét, kínját szeretem megrögzíteni, hogy annál inkább megértessem a halál félelmetes, de mégis fenséges hatalmát és kegyetlenségét. A Kossuth-szobor is tulajdonképpen annak a nagy temetőnek, amit Magyarországnak nevezünk, a szobra, azért állt olyan közel lelkemhez, mert azon a szobron a magyarnak a szenvedését és nagy bánatát kifejezésre hozhattam. Annak a nagy magyarnak a felmagasztalását célozza, kinél csodásabb, nagyszerűbb magyar lény sohasem élt, ki mindent odaadott nemzetének és nem fogadott el érte semmit! A magyar küzdelmes életének nincs fenségesebb jelképezője Kossuthnál: Ő az út, az igazság és az élet!” – vallotta Horvay a szobor kapcsán.[7]
A monumentális mű csak 24 évig állhatott a helyén. 1951-ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa eltávolíttatta, „mint pesszimista, nem méltó” alkotást. Szerencsére ezt a művész már nem érhette meg. A szobor feldarabolva az Új-Köztemetőbe került. Innen szállíttatta el 1959-ben Dombóvár városa, ezzel megmentve az enyészettől. 1972-73-ban került mai helyére a dombóvári Szigeterdő szép parkjába, már nem egy szoborkompozícióként, hanem megbontva. 1913-ban rendezték meg az első gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban.
2015. március 3-án lelepezték Horvay János 1927-es Kossuth szoborcsoportjának másolatát a budapesti Kossuth téren az eredeti helyén.[8]
Családja szerkesztés
Hoppl Lajos és Dullinger Magdolna fia. 1903. szeptember 24-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála öt évvel idősebb, trencséni születésű Vojtek Mária Terézia magánzóval, Vojtek András és Lieszkovszky Anna lányával.[9] Felesége 1926. június 10-én elhunyt,[10] második felesége Dostek Irma volt.
Társulati tagságai szerkesztés
- A Céhbeliek tagja
- Benczúr Társaság tagja
- Cennini Társaság tagja
- A Nemzeti Szalon törzstagja, majd alelnöke
Díjaiból, kitüntetéseiből szerkesztés
- 1913-ban a Nemzeti Szalon aranyérmét kapta.
- 1929-ben a barcelonai nemzetközi kiállításon Grand Prix (Beethoven szobrára)
- Mecsekaljai előnévvel nemességet kapott a királytól (a karánsebesi Erzsébet-szobráért).
Kiállításaiból szerkesztés
1894-től szerepelt kiállításokon.
- 1913 – Nemzeti Szalon
- 1917 – Nemzeti Szalon
- 1921 – Nemzeti Szalon
- 1927 – Tavaszi Tárlat, Műcsarnok
- 1929 – Világkiállítás, Barcelona
Főbb művei szerkesztés
Köztéri szobrok szerkesztés
- Első nagyobb műve a ceglédi Kossuth-szobor. (1902, Cegléd)
- Kossuth -szobor (1902, Kiskunlacháza)
- 1848-as emlékmű, 1903, Törökbecse)
- Kossuth-szobor (1903, Nagyatád)
- Kossuth-szobor (1903, Rakamaz a Kossuth parkban)
- Kossuth-szobor (1903, Soltvadkert)
- Kossuth-szobor (1904, Hajdúnánás) [3]
- Kossuth-szobor (1905, Békéscsaba) [4]
- Zsolnay-szobor (1907, Pécs, Szabadság út.)[11] [5]
- Kossuth- szobor (1907, Körmend)
- Kossuth-szobor (1907, Karcag)[6]
- Kossuth-szobor (1908, Pécs) [7]
- Kossuth-szobor (1907, Szeghalom)
- Dalmady Győző (bronz, márvány, dombormű, 1922, Budapest, Semmelweis utca 6.) [8]
- Névtelen hősök emléke (bronz, márvány, mészkő, 1924, V. ker. Budapest, Ludovika tér) [9]
- Kossuth-szobor – Az 1908-ban alkotott, 1927-ben a az V. kerületi Kossuth Lajos téren leleplezett szoborcsoport része.[12][10]
- Batthyány Lajos szobra (1908, Dombóvár, Sziget-sor) – a budapesti Kossuth szoborcsoport része volt. [11]
- II. Rákóczi Ferenc (Bronz, márvány, dombormű, VIII. Budapest, Rákóczi út 5. I. emeleti ajtó felett. [12]
- Habokból született Vénusz (kútszobor, 1927. Budapest, Széchenyi gyógyfürdő) Köztérkép
- Kossuth-szobor, (1928, New York)[13]
- Népdal (1929, Budapest, Erzsébet tér)[14] [13]
- Gubody Ferenc (Cegléd város polgármestere volt 1884-1907-ig. Felállítás éve ismeretlen, Cegléd) [14]
- Herman Ottó-emlék (1930, Budapest, Múzeum krt. 14.), Csúcs Ferenccel együtt. Magyar Ornitológusok Szövetsége és a Néprajzi Társaság közadakozásból állíttatta. [15]
- Petőfi Sándor (haraszti mészkő, 1930, Szeged, Dóm tér) [16]
- Gárdonyi-szobor (1932, Budapest, Bartók Béla út 32-36.) Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság közadakozásból állíttatta. [17]
- Beethoven-szobor (1932)
- Világháborús emlékmű (1936, I. világháborús, Győr, Radó-sziget.) [18]
- Irinyi János emléktábla (dombormű, 1936, Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.) [19]
- Gyógyítás (1940, Budapest, Traumatológiai Intézet Kertjében – lebontva.) [20]
- Orvosok Hősi Emlékműve (1942, Budapest, Ludovika tér). [21]
- Kossuth-szobor (Év ismeretlen, Ittabe)
- Cserháti Sándor szobra (Év ismeretlen, mellszobor, Magyaróvári Egyetem)
Síremlékek szerkesztés
- Bakonyi Károly síremléke a Fiumei Úti Sírkertben.
- Buday Barna sírja a Kerepesi temetőben.
- Gerbeaud Emil síremléke a Fiumei Úti Sírkertben.
- Vujovich György családi síremléke a Kecskeméti temetőben
- Horvay János síremlékét a művész saját alkotása díszíti a Fiumei Úti Sírkertben.
- Pilch Andor (1877-1936) síremléke (1936, Pécs, Siklósi utca 43. Köztemető) [22] Jó pásztor szobra Köztérkép
- Popovics Sándor sírja a Fiumei Úti Sírkertben.
- Szabolcska Mihály sírja a Fiumei Úti Sírkertben. [23]
- A Brükler család síremléke a Fiumei úti sírkertben.[15]
Kisplasztikái szerkesztés
- Éva (1900-as évek. Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár. (51x11,2x11 cm, keménycserép. Alapmáz felett ú.n. labrador eozin máz). [24]
- Éva (1900-as évek. Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár. (54x12,5x14 cm, öntött, bronz). [25][16]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2014. január 28. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ a b c d e f Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 319. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Adat ellenőrizve az eredeti filmen, névváltoztatás rendeletszáma BM 132749/1900 Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 1207. kép 1. karton, Névváltoztatási kimutatások 1900. év II. félév 17. oldal 1. sor
- ↑ Keresztelési bejegyezése, Pécs r.k.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 2195/1944. folyószáma alatt.
- ↑ Horvay mecénása. hetedhethatar.hu. [2015. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Horvay János önéletrajz - megjelent: Az Est Hármas Könyve / Lexikon az újságolvasók számára, 1923. / 327-328 oldal
- ↑ Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 6.)
- ↑ A háazsságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1070/1903. folyószáma alatt.
- ↑ Bp. I. 1223/1926
- ↑ Felavatására 1907. október 13-án kerülhetett sor. A főalakot Horvay János, az öt mellékalakot Apáti Abt Sándor mintázta meg, a talapzat Schulek Frigyes építész munkája.
- ↑ A szoborcsoportot 1952-ben eltávolították eredeti helyéről, először a Kerepesi temetőkertbe vitték, majd 1972. évi helyreállítása után több részre bontva Dombóváron, a Szigeterdőben áll. [1] Archiválva 2009. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A New York-i Kossuth szoborcsoport Horvay János alkotása, felállították 1928-ban; a szobor létrehozásának fő kezdeményezője Berkó D. Géza volt, de ő már nem érte meg a szobor felavatását, 1927-ben meghalt
- ↑ A Főváros 1928-ban vásárolta meg a művésztől. A Blaha Lujza síremlék-pályázatának II. helyezését érte el. 95 cm haraszti mészkő talpazaton 100 cm-es bronz szobor, térdeplő furulyázó juhász és 4 juh. Felirat a talpazaton: „Kis furulyám szomorú fűz ága”/Petőfi népdala/ 2006-ban áthelyezték a téren.
- ↑ Kerepesi temető, 20/2 parcella, 1-7: Széplaki Brükler család, alkotó Horvai János. (Tóth Vilmos): Kerepesi úti temető 1999-ben. Budapesti Negyed 7. évf. 3. (25.) sz. (1999. ősz)
- ↑ A szobor gipsz példányát 1903-ban mutatta be Horvai a Műcsarnok Téli Kiállításán, majd a Zsolnay-gyár is kivitelezte. A bronz példány szerepel a Könyves Kálmán R. T. Kiváló Műlapok Jegyzékében, de feltehetően mindkét változatot forgalmazták. (A bronz szobor egy példánya az Magyar Nemzeti Galériában. Az Ádám - Éva téma hosszan foglalkoztatta Horvayt. 1897-ben már kiállított a Műcsarnokban egy szoborcsoportot, 1904-ben pedig egy-egy bronz domborművet Ádám illetve Éva alakjával. Az első emberpár és a bűnbeesés ábrázolása a századforduló egyik kedvelt motívuma. Különösen népszerű volt Éva alakja, akiben a végzetes, a bűnre csábító nő szenvedélyes és tragikus típusát jelenítették meg. Horvai szobra ennél sokkal szelídebb, ez az Éva inkább csak megszeppent kislány. A bibliai történetre az alma és az alig látható kígyó utal. A kompozíció szimmetrikus, ezt a merevséget csak az oldalra vetett hosszú haj - az Éva ikonográfia jellegzetes kelléke - bontja meg. Nagy Ildikó [2]
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A New York-i Kossuth-szobor
- Bánáti Újság Szekeres István Gellért írása.[halott link]
- Budapesti szobrok listája
- Információs tábla, Szigeterdő, Dombóvár
Irodalom szerkesztés
- Művészek otthonukban. Horvai János. In: Vasárnapi Ujság, 1917. ápr. 22. LXIV. évf. 16. sz. 256-257. oldal.
- Gy. N. (Gyöngyösi Nándor): Magyar mesterek. Mecsekaljai Horvai János. In: Képzőművészet, 1931. január, 5-7. oldal
- Horvai János műtermében. In: Színházi Élet, 1933. máj. 7 – 13. XXIII. évf. 20. sz. 44-46. oldal
- Tóth Vilmos: A Kossuth-specialista – Horvay Beethoven-szobra Budapest legjobb emlékművei közé tartozik In: Budapesti tükör, 2003. máj. 29.
![[24]](http://www.deakgyujtemeny.hu/pic/public/08054/0805400019_nagy.jpg){kind=link}
![[25]](http://www.deakgyujtemeny.hu/pic/public/08054/0805400027_nagy.jpg){kind=link}