Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin

emlősfaj

A hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala melas) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin
Kémlelődő példány
Kémlelődő példány
A faj emberhez viszonyított mérete
A faj emberhez viszonyított mérete
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Alcsalád: Globicephalinae
Nem: Globicephala
Lesson, 1828
Faj: G. melas
Tudományos név
Globicephala melas
(Traill, 1809)
Szinonimák
  • Globicephala melaena
  • Globicephala intermedius (Harlan, 1827)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin témájú médiaállományokat és Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az északi alfaj Kanada és Skandinávia között fekvő tengerekben él, egészen a Földközi-tengerig, a déli alfaj a déli óceánok hűvösebb vizeinek lakója

Alfajai szerkesztés

Megjelenése szerkesztés

A hím testhossza legfeljebb 5-8 méter, a nőstényé 4-6 méter. A hím testtömege 3500 kilogramm, a nőstényé 1800 kilogramm. A cet fénylő, fekete bőrén egyetlen fehér csík húzódik hosszában a hasán. A rövid, sarló alakú hátúszó a tövénél kiszélesedik. A cet visszhangos bemérőrendszere a dinnye formájú, duzzadt homlok mögött helyezkedik el. Az állat ennek segítségével, saját visszaverődő hangja alapján határozza meg a zsákmány helyét. Az orrlyuk az egyetlen nyílás, amelyen át a cet lélegzik, amikor lemerülés után visszatér a víz felszínére. A kilehelt felhő főként vízpárából és a légcső körül elhelyezkedő mirigyek olajcseppjeiből áll. Mindkét hosszú, sarló alakú mellső úszó csúcsban végződik. Farokúszója mélyen villás, kétoldalt sarlószerűen elkeskenyedik. Minden állkapocsfélben elöl 8-13, többnyire 10 fog ül.

Életmódja szerkesztés

Az állat társas lény; körülbelül 20 fős iskolákban vonul nyáron északra, télen pedig délebbre, a melegebb vizek felé. Tápláléka tintahalak és halak. A kifejlett állatnak naponta 35-45 kilogramm táplálékra van szüksége. Az állatok nagyon aktívak és sokszor csapkodják a víz felszínét a farkukkal vagy ki-ki emelkednek a vízből „kémlelődni”. Legfeljebb 50 évig élhet.

Szaporodása szerkesztés

A hím 11-12 éves korban, a nőstény körülbelül 6 évesen éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 11-16 hónapig tart, ennek végén 1 borjú születik. A borjú a víz alatt, farkával előre jön a világra. Anyja az ellést követően azonnal feltuszkolja a víz felszínére, hogy lélegzetet vegyen. Az újszülött borjak súlya 100 kilogramm. A cet tejének zsírtartalma 40-50%-os. A borjú 15-20 hónapon át szopik.

Rokon fajok szerkesztés

Legközelebbi rokona és a Globicephala cetnem másik faja a rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala macrorhyncus).

Források szerkesztés