Hylophilus poicilotis
A Hylophilus poicilotis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Hylophilus poicilotis Temminck, 1822 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hylophilus poicilotis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hylophilus poicilotis témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1822-ben.[3]
Előfordulása szerkesztés
Dél-Amerikában, Brazília déli részén, valamint Argentína, Bolívia és Paraguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 12 centiméter, testtömege 9–12 gramm.[5]
Életmódja szerkesztés
Gerinctelenekkel és növényi anyagokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
