Hyperion (hold)
A Hyperion a Szaturnusz 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított holdja. Anyabolygójától 1 481 100 km-re kering, tömege 1,77·1019 kg. William Bond és George Bond amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül William Lassell angol csillagász fedezte fel 1848-ban. A Naprendszer legnagyobb szabálytalan alakú holdja. Alakja valószínűleg meteorbecsapódás következtében alakult ki, melynek során tömege egy részét elvesztette. Albedója 0,3, tehát erősen szennyezett. Nevét a görög mitológia egyik titánja után kapta.
| Hyperion | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | W. C. Bond, G. P. Bond és W. Lassell |
| Felfedezés ideje | 1848. szeptember 16. |
| Névadó | Hüperión |
| Pályaadatok | |
| Fél nagytengely | 1 481 100 km |
| Pálya excentricitása | 0,1230061 |
| Orbitális periódus | 21,276 nap |
| Keringési periódus | 21,27661 nap |
| Inklináció | 0,43° (a Szaturnusz egyenlítőjéhez) |
| Anyabolygó | Szaturnusz |
| Központi égitest | Szaturnusz |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 360×280×225 km |
| Tömeg | 8 × 1017 kg |
| Átlagos sűrűség | 0,5667 ± 0,1025 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció az egyenlítőnél | 0,017-0,021 m/s² |
| Szökési sebesség | 45-99 m/s (162-356 km/h) |
| Forgási periódus | kaotikus |
| Albedó | 0,3 |
| Felszíni hőmérséklet | |
| Min. | |
| Átl. | |
| Max. | |
| Látszólagos fényesség | 14,1 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hyperion témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A közelebbi Titán holddal dinamikus rezonanciában van: a Titán négy keringést tesz, mialatt a Hyperion hármat. A Titán nagyobb tömege folytán ráncigálja a Hyperiont, ami ennek következtében meglehetősen excentrikus pályán halad.
A másik érdekesség a hold meglehetősen szabálytalan „krumpli” alakja (360×280×225 km), a Naprendszerben ez a legnagyobb szabálytalan alakú hold.
Sűrűsége csak fele a vízének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók.
Alakjából és pályájából következően nincs állandó forgástengelye és forgási periódusa. A Naprendszer minden más égitestjétől eltérően a hold keringése kaotikus, melynek jellemzői havonta változhatnak. Elméleti számítások szerint a hold akár több ezer évig foroghat stabilan, amit szintén több ezer éves szabálytalan forgási időszak követ, és megjósolhatatlan, hogy éppen melyik állapotában van.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Források, külső hivatkozások szerkesztés
- Hyperion, a szivacsos hold.
- Szerves anyagot találtak a Hyperion felszínén.
- A Hyperion felszínének térképe.
- Calvin J. Hamilton: A Views of the Solar System a Hyperionról képekkel illusztrálva
