I. Sesonk

egyiptomi fáraó

I. Sesonk, más írásmóddal Sosenk, görögösen Szeszonkhisz, uralkodói nevén Hedzsheperré Szetepenré egyiptomi fáraó, a XXII. dinasztia első uralkodója volt i. e. 943922 között. Származását tekintve líbiai volt, a meswes törzsből (az egyiptomiak ma-nak nevezték a törzset). Sesonk nevét Jean-François Champollion azonosította az Ószövetségben, a Királyok valamint a Krónikák Könyvében megjelenő Sisák vagy Sesák formával.

I. Sesonk
előd
egyiptomi fáraó
utód
II. Paszebahaenniut
XXII. dinasztia
I. Oszorkon


Uralkodása i. e. 943–922
Prenomen
N5S1L1U19
N35
N5

Hedzsheperré Szetepenré
Nomen
M17Y5
N35
N36
M8
M8
N35
N29

Meriamon Sesonk
Apja Nimlot
Anyja Tentszepeh
Főfelesége Karomama
Mellékfeleségek Pataresnesz
Gyermekei I Oszorkon, Juput, Nimlot, Tasepenbaszt
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sesonk témájú médiaállományokat.

Családja szerkesztés

Sesonk Nimlot, a líbiai meswes törzs főnökének és Tentsepeh nevű feleségének volt a gyermeke. Uralkodása előtt parancsnok volt az egyiptomi hadseregben, valamint II. Paszebahaenniut tanácsadója is volt. Elődei még az Újbirodalom idején telepedtek le Egyiptomban. Egyik nagybátyja, Oszokhór (vagy Idősebb Oszorkon) i. e. 992986 között fáraó is volt.

Két felesége ismert: Karomama és Pataresnesz. Előbbitől született I. Oszorkon, aki követte a trónon, utóbbitól I. Nemaret (Nimlot), őt Hérakleopolisz katonai főparancsnokává tette meg. Nem tudni, melyik feleségétől született Juput, akit Ámon-főpapnak nevezett ki Thébában, és leánya, Tasepenbaszt, aki Dzseddzsehutiiufanhhoz, Ámon harmadik prófétájához ment feleségül.[1] Memphiszben sógorát, Sedszunofertumot nevezte ki főpappá.

Uralkodása szerkesztés

Sesonk II. Paszebahaenniut halála után, 943-ban került trónra. Uralkodói székhelye és az ország fővárosa Théba helyett fokozatosan Pubaszté (Bubasztisz) lett. A központi hatalom megszilárdításában főképpen saját családjára támaszkodott.

A fáraó intenzív külpolitikát folytatott. Haditetteit a karnaki Ámon-templom domborművein örökíttette meg. Elsősorban Júdea ellen vezetett hadjáratokat. Rövid időre Núbiára is kiterjesztette Egyiptom befolyását, bár nem szállta meg teljes egészében az országot. Jó kapcsolatokat tartott fenn a bübloszi uralkodóval.

A Sesonk–Sisák névazonosság feltevéséből következően i. e. 925 táján egy határincidens ürügyén betört Palesztinába közel 1200 harci szekérrel felszerelt, javarészt núbiai és líbiai harcosokból álló sereggel. A hadjárat során megrohanta és kifosztotta Jeruzsálemet. A Salamon templomából elrabolt értékek, többek között Salamon aranypajzsa[2] mind Egyiptomba kerültek. A frigyládát azonban Salamon fiának, Roboámnak sikerült megmentenie. Erről a hadjáratról azonban csak a biblikus források beszélnek, miközben a karnaki templomban leírt útvonal alapján valójában Sesonk Jeruzsálemnek a közelében sem járt, egyenes úton haladt a tengerparton észak felé.

A fáraó serege Megiddónál állt meg végérvényesen. Itt állíttatta fel győzelmi sztéléjét, majd Askelónon és Gázán keresztül visszatért Egyiptomba. I. Sesonk egyébiránt a zsidó királyságot tartotta fő ellenségének, amint azt a karnaki templom falán hátrahagyott feliratában megjegyezte. Sesonk 21 évi uralkodás után hunyt el. Sírja a mai napig nem került elő. Feltehetően Taniszban, vagy székvárosában, Bubasztiszban temették el.

Azonosításának problémája szerkesztés

Amióta Jean-François Champollion először elolvasta a hieroglifákat, elterjedt hit, hogy a palesztinai hadjárat kapcsán a Biblia is megemlíti, Sesák néven:

Roboám királyságának ötödik esztendejében aztán felvonult Sesák, Egyiptom királya Jeruzsálembe és elvitte az Úr házának kincseit, a királyi kincseket és elrabolt mindent, azokat az aranypajzsokat is, amelyeket Salamon készíttetett.
– 1.Kir. 14, 25 - 27

Ennek a feltételezésnek azonban a felszínes névhasonlóságon kívül semmilyen alapja nincs. Sesonk a feliratain – amelyekben hadjáratának állomásait sorolja fel – nem említi Jeruzsálemet, az útvonalból nem következik, hogy érintenie kellett volna, és a Sesák/Sisák névalak sem felel meg annak, amilyennek a Sesonk névnek a héber nyelvben lenni kéne. Mégis ez a feltevés képzi az alapját a korai izraelita királyság kronológiájának. David Rohl elmélete szerint a biblikus jeruzsálemi ostromot II. Ramszesz vívta. Ha ez igaz, vagy az egyiptomi történelem rövidebb, vagy a zsidó történelem hosszabb voltára utalna.

Ez az elmélet ugyan merész, de magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy Sesonk miért nem említi sehol Jeruzsálemet. Elterjedése azonban mégsem valószínű, mert teljesen felborítaná a biblikus kronológiát.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.212
  2. Biblia; Királyok könyve 14:26

Források szerkesztés

  • M. Bierbrier, The Late New Kingdom in Egypt (c.1300-664 BC), Aris & Philips Ltd, (1975)
  • Aidan Dodson, The Canopic Equipment of the Kings of Egypt, Kegan Paul Intl, (1994)
Előző uralkodó:
II. Paszebahaenniut
Egyiptom uralkodója
i. e. 10. század
XXII. dinasztia
 
Következő uralkodó:
I. Oszorkon