Wikipédia

I. Szilveszter pápa

római katolikus egyházfő

I. Szent Szilveszter (latinul: Silvester), (? – 335. december 31.) volt a 33. pápa a történelemben. 314. január 31-én választották meg a keresztény egyház vezetőjének, és egészen haláláig töltötte be ezt a hivatalt.

I. Szilveszter pápa
a katolikus egyház vezetője
Született?
Róma
Megválasztása314. január 31.
Pontifikátusának
vége		335. december 31.
Elhunyt335. december 31.
Róma
Tisztelete
Tisztelikkatolikus egyház,
evangélikus kereszténység,
ortodox egyházak,
anglikán egyházak
Ünnepnapjadecember 31. (katolikus)
január 2. (ortodox)
Jelképeipápai öltözet, tiara
Minek/kiknek a védőszentje?papnövendékek, bencések
Előző pápa
Következő pápa
Miltiadész
Márk
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Szilveszter pápa témájú médiaállományokat.
I. Szilveszter pápa

Élete szerkesztés

Életéről és uralkodásáról Kaiszareiai Euszebiosz Konstantin-életrajzából maradtak fenn adatok. Rómában született, és Miltiadész pápa pontifikátusa alatt már magas rangú, elismert egyházi vezető volt, aki belelátott a pápa politikai ügyeibe. Így amikor megválasztották nem csoda, hogy I. Constantinus császárral nagyon jó kapcsolatot épített ki, és ezt fenn is tartotta.

Pontifikátusának legfontosabb eseménye volt a 325-ben összehívott első nikaiai zsinat, amelyen maga Szilveszter nem vett részt, de két követével képviseltette magát. Ez volt az egyház történetének első egyetemes zsinata, amelyet I. Constantinus hívott össze. A zsinat célja az volt, hogy egységesítsék a Jézus személyéről és természetéről vallott nézeteket. A megbeszélés a 325. június 19-én elfogadott nikaiai hitvalláshoz vezetett, vagy más néven a Nicaenumhoz. Ezt Euszebiosz püspök tárta a zsinat elé. Ebben elfogadják azt a hitelvet, miszerint az Atya és a Fiú egylényegű lények, és egyik sem áll alárendelt viszonyban a másikkal.
Ezen a zsinaton ítélték el az arianizmust is, amely a Szentháromságról egészen más elveket vallott.

A hagyomány szerint I. Constantinus leprától szenvedett, melynek gyógyítására pogány papjai egy vérrel teli medencében történő fürdőzést ajánlottak. Végül a császár - szánalmat érezve az ártatlan ifjúk vérontásától - elvetette az ötletet és egy álombéli látomás hatására Szilveszter pápához fordult, aki megkeresztelte őt egy keresztelőmedencében. Megtérésének tulajdonították csodás gyógyulását is a lepra szennyétől. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy kereszténység pártfogója lett. Noha a hagyomány a keresztelést is Szilveszternek tulajdonítja, ez történelmileg vitatott tény.

A császári hála nem merült ki ennyiben. Ugyanis I. Constantinus császár állítólag kiadta a Donatio Constantinit (vagyis Constantinus adománylevelét), amelyben az állt, hogy a császári hatalom elismeri a pápai jogok felsőbbrendűségét a keleti pátriárkák felett minden hitbéli kérdésben. Ráadásul az adománylevél világi hatalommal is felruházta a mindenkori római püspököt, a szent város, Róma és a nyugati világ felett. Ez az adománylevél azonban nem volt igazi. I. Adorján pápa hamisítványa volt, akinek a 8. században szüksége volt jogainak megerősítésére ezen a téren. Szilveszter olyan jelzőkkel vonult be a pápák történelmébe, mint aki jó és közeli kapcsolatokat ápol a világi hatalmakkal. A későbbi egyházfők, akik szintén ezt a nevet választották uralkodói nevüknek, hasonló célokat követtek.
Szilveszter uralkodása alatt jelentős templomépítkezések is zajlottak. Ekkor épült a római Lateráni Szent János-bazilika, a római katolikus világ hivatalos főtemploma is. Ünnepnapját december 31-én tartják, de talán ez a legismertebb névnap, hiszen az újévhez is kötődik.

 
I. Szilveszter pápa

Művei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


Előző pápa:
Miltiadész
Római pápa
314 – 335		 
 Következő pápa:
Márk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Szilveszter_pápa&oldid=26597870”