II. Vlagyimir novgorodi fejedelem

Vlagyimir Jaroszlavics (oroszul Владимир Ярославич; 1020 – 1052. október 4.) novgorodi fejedelem, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem fia. A pravoszláv egyház a 15. században szentté avatta.

Vlagyimir Jaroszlavics
Novgorodi fejedelem
Uralkodási ideje
1034 – 1052
Elődje	I. Jaroszláv
Utódja	Izjaszláv
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rurik-dinasztia
Született	1020 Velikij Novgorod
Elhunyt	1052. október 4. (32 évesen) Velikij Novgorod
Nyughelye	Szófia-székesegyház
Édesapja	Bölcs Jaroszláv
Édesanyja	Ingegerd Olofsdotter
Testvére(i)	Elisiv of Kyiv Kijevi Anna Anasztázia magyar királyné I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem Igor Yaroslavich II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem Vyacheslav Yaroslavich
Házastársa	Oda
Gyermekei	Rosztyiszláv
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Jaroszlavics témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szófia-székesegyház, ahol Vlagyimir fejedelmet eltemették

Élete

Vlagyimir I. Jaroszláv nagyfejedelem második fia volt, annak második feleségétől, Ingegerdtől (szláv forrásokban Irina, Olof Skötkonung svéd király lánya). 1020-ban született, a novgorodi trónra egyes források szerint tíz, mások szerint tizennégy éves korában ültették. Az uralkodásban hadvezére, Visata és Luka Zsidjata püspök (az első orosz származású püspök, akit később szentté is avattak) segítették.

1042-ben sikeres hadjáratot indított a finnek ellen, ahol nagy hasznát vette lovasságának, a következő évben pedig Harald Hardrada ösztönzésére Bizánc ellen indított háborút. Bár a görög flotta megsemmisítette az oroszok hajóit, 1044-ben Vlagyimir elfoglalta a krími Kherszonészoszt.

Vlagyimir építtette a novgorodi Szent Szófia-székesegyházat, amelyet Luka püspök 1052. szeptember 14-én, alig egy hónappal a fejedelem halála előtt szentelt fel. Egy kőből épített erődöt is emeltetett a városban.

A fejedelem feltehetően a németországi Stadeből származó Oda hercegnőt vette feleségül, akitől egy fia, Rosztyiszláv (később rosztovi, volhíniai és tmutarakani fejedelem) született.

Vlagyimir Jaroszlavics 1052. október 4-én halt meg, harminckét éves korában. Halálának oka nem ismert. Holttestét az általa alapított Szófia-székesegyházban helyezték el.

1439-ben Jevfimij novgorodi püspök október 4-ét állapította meg szent Vlagyimir fejedelem és Bölcs Jaroszláv első felesége, Anna emléknapjának (tévesen Annát gondolták Vlagyimir anyjának).

További információk

• Kijevi Rusz
• Novgorodi fejedelmek listája
• Kijevi nagyfejedelmek családfája

Források

• Баумгартен Н. А. Первая ветвь князей Галицких: Потомство Владимира Ярославича//Летопись Историко-родословного общества (далее.– Лет. ИРО). М., 1908. Вып. 4 (16). С. 3–4.
• Baumgarten N. Genealogies et manages occidentaux des Rurikides russes du Xe аи ХШ siele//Orientalia Christiana. № 35. Roma, 1927. P. 7. Tabl. 1. № 22, 25.
• Баумгартен Н. А. Ода Штаденская, внучатая племянница папы Льва IX – невестка Ярослава Мудрого//Благовест. Париж. 1930. № 1. С. 95–102.
• А. В. Назаренко. О династических связях сыновей Ярослава Мудрого. Отечественная история / РАН. Ин-т рос. истории. – М.: Наука, 1994. – N 4-5.\\Проект «Хронос»
• Vladimir Volkoff: Vladimir, the Russian Viking, Overlook Press, 1985
• Рапов О. Княжеские владения на Руси в X — первой половине XIII в. — М. 1977.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Владимир Ярославич (князь новгородский) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.