Ibolyásvörös pókhálósgomba

gombafaj

Az ibolyásvörös pókhálósgomba (Cortinarius rufoolivaceus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európa lomberdeiben honos, nem ehető gombafaj.

Ibolyásvörös pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Pókhálósgombafélék
Nemzetség: Cortinarius
Tudományos név
Cortinarius rufoolivaceus
(Pers.) Fr. 1838
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ibolyásvörös pókhálósgomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

Az ibolyásvörös pókhálósgomba kalapja 5-7(10) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül, közepe kissé benyomott is lehet. Széle sokáig begöngyölt marad. Felszíne nedvesen erősen nyálkás. Színe kezdetben szürkés, szürkéslilás, majd a közepétől kezdve fokozatosan borvörössé, vörösbarnává, sötétrózsaszínné vagy olívbarnává változik; sápadt, szabálytalan foltok lehetnek rajta. A kalapbőr kálium-hidroxiddal előbb olív, majd vörös, végül fekete színreakciót ad.

Húsa vastag, színe fehéres vagy halványlilás. Szaga gyenge, kissé kellemetlen, íze kesernyés.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy foggal lefutók. Színük fiatalon zöldessárga, sárgásolív, idősen fahéjbarna. A fiatal lemezeket pókhálószerű, sárgászöldes kortina védi.

Tönkje 5-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja vaskos, hengeres, töve peremes gumósan megvastagodott. Színe halványlilás, a gumó pereme szürkéslilás. A kortina barnás szálai a tönkre tapadhatnak.

Spórapora rozsdabarna. Spórája mandula alakú, felszíne durván rücskös, mérete 10-13 x 6,5-7,5 µm.

Hasonló fajok

szerkesztés

Az ánizsszagú pókhálósgomba vagy a ibolyáskék pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.

Az ibolyásvörös pókhálósgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
tönkhöz nőttek
 
kortinás

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Európában honos. Magyarországon ritka.

Lombos erdőkben él, inkább meszes talajon, bükk, tölgy, gyertyán, mogyoró alatt. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés