Wikipédia

Ilk

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Ilk község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Ilk
Ilk címere
Ilk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterNagy Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4566
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1172 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség84,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 14′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 14′
Ilk (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Ilk
Ilk
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Ilk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Nyírség északkeleti részén fekszik, Vásárosnamény nyugati szomszédjában.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Gyüre, északkelet felől Nagyvarsány és Kisvarsány, kelet felől Vásárosnamény, délnyugat felől Nyírmada, északnyugat felől pedig Gemzse.

Megközelítése szerkesztés

A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől. Nyírmadával a 4107-es út köti össze.

Története szerkesztés

Ilk nevét az oklevelek 1416-ban említették először Elk néven, 1463-ban már Ilk-nek írták.

1411-ben a Butkai, Ráskai és Márki osztályos családok birtoka volt. 1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka. 1461-ben a Csaholyiak zálogba adták a Kendefi család tagjainak, s még 1489-ben is ők használták. 1497-ben a Butkayak új királyi adományt kaptak rá, s az övék maradt még a 16. században is.

1584-ben Lónyay István is részt kapott benne. A 17. században a Rákóczi-család birtoka volt.
1696-ban Absolon Dániel kapott rá királyi adományt.

1712-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg a birtok legnagyobb részét. 1757-ben az Absolon birtokot a vásárosnaményi Eötvös család kapta meg.

A 19. században több földesura is volt, így a gróf Károlyi család, a Lónyay család, az Eötvös, Eördögh, Kendeffy és Toldi családok is.

A 20. század elején gróf Károlyi Lászlónak volt itt nagyobb birtoka.

Ilk határában feküdt egykor Bacsó puszta, melyre az osztályos Butkai, Ráskai, Márki és Málczai családok már 1411ben új adományt nyertek.

1426-ban Bacsó már faluként volt említve, s ekkor a Madai család is birtokosa volt.

1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Baráth Gusztáv (független)[3]
  • 1994–1998: Baráth Gusztáv (független)[4]
  • 1998–2002: Baráth Gusztáv (független)[5]
  • 2002–2006: Baráth Gusztáv (független)[6]
  • 2006–2010: Balogh Istvánné (független)[7]
  • 2010–2014: Balogh Istvánné (független)[8]
  • 2014–2019: Balogh Istvánné (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Nagy Péter (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1237
1225
1230
1251
1214
1172
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86,5%-a magyar, 13,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 72,7%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 4,4% (7,5% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 74,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% szlováknak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 37,6% református, 1% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (48,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református temploma - 1840-ben épült.
  • Községháza
  •  
    Az ilki református templom
  •  
    Tájház Ilkben
  •  
    Az ilki közösségi ház
  •  
    Élelmiszerüzlet, utcai dekoráció

Források szerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Ilk Helységnévtár
  12. ↑ Ilk Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ilk&oldid=26802120”