Wikipédia

Illés Gyula (építész)

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Illés Gyula (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Illés Gyula (Pest, 1852. február 4.[1] – Budapest, 1919. június 4.)[2] magyar műépítész, törvényszéki építészeti szakértő.

Illés Gyula
Született1852. február 4.
Pest
Elhunyt1919. június 4. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága szerkesztés

Néhány budapesti bérház tervezőjeként is megjelent neve a századfordulón. A főváros tervező műépítésze[3] volt. Jelentős műve volt a ceglédi nagy méretű városháza tervezése 1890-ben[4] (ez utóbbi Márkus Ágostonnal közösen[5]) és építésében pedig 1891—1893[6] között műszaki vezetőként[7] vett részt. 1895-ben az I. kerületi választmánynak, azon belül a járdafoglalási bizottság tagja is volt.[8]

1896-ban nevezte ki az igazságügyminiszter királyi törvényszéki állandó szakértővé,[9] 1900-ban pedig, mint a budapesti királyi törvényszék V. kerületébe kinevezett építészeti szakértő dolgozott.[10] Ebben a minőségében 1913–1914 fordulóján részt vett a Magyar Villamossági részvénytársaság telepének a megbecslésénél, hogy a főváros milyen értékben váltsa azt meg.[11]

Sírja a Farkasréti temetőben található (Hv4. (104.) parcella).[12]

Családja szerkesztés

Illés Márton ügyvéd és Rehák Henrietta fiaként született.[1]

Első felesége Csimola Ágnes. Második felesége Schmidt Irén volt - özvegy Rehák Antalnét, néhai Schmidt Márton, Coburg Fülöp herceg uradalmi intézőjének leányát 1909. június 3-án vezette oltárhoz a Krisztinavárosi plébániatemplomban (a polgári szertartás 1909. június 1-jén zajlott).[13][14]

Aladár nevű, akkor 20 éves fiát (szül. 1890. május 11.)[15] 1910-ben,[16] Margit nevű lányát (Aistleitner Hugó, főhercegi uradalmi főerdész neje) pedig 1911-ben vesztette el.[17]

Fia, Illés László kaposvári honvédszázados 1914. augusztus 30-án, a Rohatin mellett lefolyt harcban, hazája védelmében, életének 30. évében hősi halált halt. Illés Gyula mellett fia menyasszonya, Tevely Eszter, többi gyermekei: Illés Elemér, Illés Sándor, Hosszú Istvánná szül. Illés Gizella, Hosszú Lajosné szül. Illés Ilona és Rehák Tibor mint mostohagyermeke gyászolták.[18][19]

Ismert épületei szerkesztés

  • 1889–1891: Reiner-bérház, Budapest, Teréz körút 40[20][21]
  • 1890: Szőke-ház, Budapest, Pauler utca. 8.
  • 1891–1892: bérház, Budapest, Báthory u. 20[22]
  • 1891–1892: Svadló-bérház, Budapest, József körút 29[23]
  • 1891–1893: városháza, Cegléd, Kossuth tér (Márkus Ágostonnal közös munka[24]
  • 1892: Illés-ház, Budapest, Pauler utca. 20.
  • 1892: Ormay-ház, Budapest, Pauler utca. 22.
  • 1893: Kovács-bérház, Budapest, Dísz tér 16. (Tóth Árpád sétány által határolt saroktelken)[25]
  • 1893: Tafler-bérház, Budapest, Rákóczi út 17.[26]
  • 1893–1894: Löwy-bérház, Budapest, Teréz körút 33[27]
  • 1898: Popper-ház, Budapest, Hunyadi tér 3.
  • 1898–1899: Wellisch-bérház, Budapest, Baross u. 47.[28]

Tervei:

  • 1890: Ceglédi városháza Márkus Ágostonnal[5]
  • 1908: Szatmári adóhivatal és pénzügyőrségi palota [29]
  • 1909: Nagykárolyi tisztviselő telep [29]
  • 1909: Szatmári adóhivatal a Szerdahelyi-féle telken<raf>Az uj adóhivatal építési tervei., Szamos 41. évfolyam 169. szám, 1909. július 28. (adt.arcanum.com)</ref>

Képtár szerkesztés

  •  
    Löwy-bérház
  •  
    Reiner-bérház
  •  
    Tafler-bérház
  •  
    Illés-ház
  •  
    Ormay-ház
  •  
    Szőke-ház
  •  
    Dísz tér 16.
  •  
    Popper-ház
  •  
    Ceglédi városháza

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Budapest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 109/1852.
  2. ↑ Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 268/1919.
  3. ↑ A kir. adóhivatal és pénzügyőrségúj elhelyezése. Szamos 40. évfolyam 75. szám, , 1908. szeptember 17. (adt.arcanum.com)
  4. ↑ Verseny-pályázati hirdetmény. Budapesti Hírlap 10. évfolyam 305. szám, 1890. november 6. (adt.arcanum.com)
  5. ↑ a b Az új városháza története. (Folytatása és vége.) Czegléd és Vidéke 1. évfolyam 2. szám, 1891 máj. 10. (adt.arcanum.com)
  6. ↑ Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek Cegléd, library.hungaricana.hu - 1977.
  7. ↑ Méltónak lenni Cegléd őseihez, Pest Megyei Hírlap 37. évfolyam 61. szám, library.hungaricana.hu - 1993. március 13.
  8. ↑ Az I. kerületi választmány Nemzet 14. évfolyam 4455. szám, 1895. január 19. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ Igazságügyi Közlöny 5. évfolyam 10. szám, 1896. októbar 16. (adt.arcanum.com)
  10. ↑ Budapesti tolmácsok és szakértők. Ügyvédek lapja 17. évfolyam 8. szám, 1900. február 24.
  11. ↑ A Magyar Villamossági becslése. Világ 5. évfolyam 14. szám, 1914. január 16. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Budapesti Negyed / A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél). / A Farkasréti temető 2003-ban (az adattár folytatása) 584. old.
  13. ↑ Budapest II. kerületi állami házassági anyakönyv 335/1909.
  14. ↑ Házasság, Budapesti Hírlap 29. évfolyam 134. szám, 1909. június 8. (adt.arcanum.com)
  15. ↑ Budapest-krisztinavárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 122/1890.
  16. ↑ Halálozás, Pesti Hírlap 32. évfolyam 242. szám, 1910. október 11. (adt.arcanum.com)
  17. ↑ Halálozás, Pesti Hírlap 33. évfolyam 23. szám, 1911. január 27. (adt.arcanum.com)
  18. ↑ — Illés László halála. Somogyi Hirlap 11. évfolyam 230. szám, 1914. szeptember 27. (adt.arcanum.com)
  19. ↑ HU BFL - VII.157.a - 1912 - 0420, archives.hungaricana.hu
  20. ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-40/
  21. ↑ http://nagykorut.budapest.hu/terez-krt/40/
  22. ↑ https://www.kozterkep.hu/7063/fresko-es-noi-felatlasz-szobor
  23. ↑ https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-29/
  24. ↑ https://www.cegled.hu/index.php?t=turizmus/varoshaza
  25. ↑ Fecske Gábor László: Budapest elveszett tetődíszei XXVI., Vasárnap.hu - 2021. május 1.
  26. ↑ Déry, i. m., 371-372. o.
  27. ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-33/
  28. ↑ Déry, i. m., 30. o.
  29. ↑ a b Illés Gyula, Nagykároly és Vidéke 26. évfolyam 1. szám, 1909. jan. 7. (adt.arcanum.com)

Források szerkesztés

  • Déry Attila: Pest építészeti topográfiája IV. VIII. kerület, Józsefváros. Budapest, 2007.

További információk szerkesztés

  • A vár emelkedése. Buda és vidéke 3. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1894. július 15.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Illés_Gyula_(építész)&oldid=26690490”