Illatos szentperje
Az illatos szentperje (Hierochloe odorata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Illatos szentperje | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Hierochloe odorata (L.) P. Beauv. | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Illatos szentperje témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Illatos szentperje témájú kategóriát. |
Újabban lengyel mintára (a szentperjével ízesített Żubrówka marketingjének hatására) „bölényfűként” is említik, ez azonban a magyarban nem a szentperje, hanem a beléndek régi neve.[1]
Előfordulása, élőhelye szerkesztés
Száraz, füves helyeken, homokos talajokon termő évelő növény.
Megjelenése, jellemzői szerkesztés
Hosszú szár jellemzi, levelei hosszúak, 1 centiméter szélesek. Virágai összetett füzért alkotnak. Gyökere tarackos. Kumarin illatú.
Gyógyhatásai szerkesztés
Légzőszervi megbetegedések ellen készülhet belőle tea.
Egyéb felhasználása szerkesztés
Dohányillatosítóként és likőrfűszerként (Żubrówka) hasznosítja az ipar.
Gyűjtése szerkesztés
Leveleit gyűjtik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Bokor József (szerk.). Beléndek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. december 2.
Források szerkesztés
- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.