Ilosva

város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban

Ilosva (ukránul: Іршава [Irsava]) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Ilosva (Іршава)
Ilosva címere
Ilosva címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségIlosva község
RangVáros
Alapítás éve1341
Irányítószám90100
Körzethívószám+380 3144
Népesség
Teljes népesség9163 fő (2022. jan. 1.)[1]
Magyar lakosság200
Népsűrűség462,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület19,8 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 23° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 23° 02′ 15″
Ilosva (Kárpátalja)
Ilosva
Ilosva
Pozíció Kárpátalja térképén
Ilosva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilosva témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Nagyszőlőstől 18 km-re északra, a Borzsa folyó jobb partján, az Ilosva-patak mentén fekvő település.

Nevének eredete szerkesztés

Neve a szláv jelsa (= égerfa) főnévből származik.

Története szerkesztés

Ilosva és környéke már az őskorban lakott hely volt.

Nevét 1341-ben említették először az oklevelekben Makszemháza néven, mint Ilosvai Oláh Tihamér fiának Makszemnek birtokát.

Határában a Sztremtura-hegyen honfoglalás előtti földvár nyomai láthatók. A földvár kapcsolatban volt az az ugyanaz időkből származó Bagaszlov és Selesztó Háthegységben levő várakkal.

Ilosva Szombati felőli egyik magaslatán állnak Bodoló várának romjai, anyagát nagyrészt az új templom építéséhez használták fel.

A település az Ilosvay család ősi fészke. Az Árpád-kori eredetű család egyik őse 1200 körül kapott új adományt itteni birtokaira. Öt fia az egymással határos öt helységben: Ilosva, Bilke, Komlós, Dolha, és Lipcse településeken alapította meg az Ilosvay, Bilkey, Komlósy, Dolhay és Lipcsey családokat. A család Mátyás királytól még pallosjogot is nyert.

A 19. században az Ilosvay családnak itt több kastélya is volt, itt székelt a királyi járásbíróság.

A 19. században az Ilosvayakon kívül birtokosok voltak itt a Bessenyei, Komoróczi, Ajtai családok is.

1910-ben 1919 lakosából 969 ruszin és 947 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.

Népesség szerkesztés

Ma 7200 lakosából csak 200 a magyar.

2019
9 276
2022
9 163

Nevezetességek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés