Az induktív dimenzió a topológiában használatos dimenziófogalmak egyike, amely egy alakzat dimenzióját teljes indukcióval definiálja azt kihasználva, hogy egy test határa általában eggyel kisebb dimenziójú, mint maga a test. Attól függően, pontosan hogyan definiáljuk az eljárást, két némileg különböző fogalomhoz jutunk: a kis induktív dimenzióhoz (ind(X)) illetve a nagy induktív dimenzióhoz (Ind(X)).

Definíció szerkesztés

Kis induktív dimenzió szerkesztés

Az   topologikus tér   kis induktív dimenziója így definiálható:

  •  
  •  , ha minden   pontra és   minden   nyílt környezetéhez van  -nek   nyílt környezete, hogy  , és  .
  •  , ha   és nem  
  •  , ha nincs  , amire az   egyenlőtlenség fennáll.

Nagy induktív dimenzió szerkesztés

Ha a kis induktív dimenzió definíciójában az   pontot egy tetszőleges zárt halmazzal helyettesítjük, akkor a nagy induktív dimenzió fogalmához jutunk. Pontosabban: az   topolgikus tér   nagy induktív dimenziója így definiálható:

  •  
  •  , ha minden   halmazhoz, és   minden   környezetéhez van  -nak egy nyílt   környezete, hogy   és  .
  •  , ha   és nem  
  •  , ha nincs  , amire az   egyenlőtlenség teljesül.

Megfigyelések szerkesztés

  • Az   állítás formálisan így írható fel: minden   pontnak van olyan környezetbázisa, ami   kis induktív dimenziós határú zárt halmazokból áll. Mivel minden pontnak kell, hogy zárt környezetekből álló környezetbázisa van, ezért a fogalomnak csak reguláris terekben van értelme.
  • Az   állítás így formalizálható: minden   diszjunkt zárt halmaznak van   és   nyílt környezete, hogy  ,   és  . Mivel ez az állítás felteszi, hogy teljesül az elválasztási axióma, ezért a fogalomnak csak normális terekben van értelme.
  • Míg a kis induktív dimenzió a tér pontjaira is értelmes, addig a nagy induktív dimenzió csak az egész térre vonatkoztatható, a pontokra nem.

Tételek szerkesztés

Egyenlőtlenségek szerkesztés

Ha   metrikus tér, akkor M. Katětov tétele szerint

 .

P. S. Alexandrov egy tétele miatt a kompakt Hausdorff-tereken:

 .

Szeparábilis (megszámlálható bázisú) metrikus terekre egyenlőség áll fenn:

 .

K. Nagami konstruált egy   normális teret, amire  ,   és  .

Kompaktifikáció szerkesztés

Jelölje   azt a legbővebb kompakt Hausdorff-teret, ami  -et sűrű altérként tartalmazza (Stone-Čech-kompaktifikáció). Ekkor

  • N. Wendenisow: Ha   normális, akkor  .
  • J. R. Isbell: Ha   normális, akkor  .
  • A kis indukcióra nem teljesülnek a fentiekkel analóg állítások.

Részhalmaztétel szerkesztés

  és   teljesítik a teljes metrikus terek részhalmaztételét:

  • Ha   teljes normális tér, és  , akkor  , és  .

Összegtétel szerkesztés

Ind eleget tesz a teljes normális terek összegtételének:

  • C. H. Dowker: Ha   teljes normális tér, és   zárt halmazok sorozata, hogy  , akkor  .
  • Nem teljes normális terekre a tétel állítása nem teljesül sem a kis, sem a nagy induktív dimenzióra, még a kompakt Hausdorff-terekre sem.

Szorzattétel szerkesztés

Akkor mondjuk, hogy egy dimenziófogalom eleget tesz a szorzattételnek, ha két tér szorzatterének dimenziója becsülhető a tényezők dimenzióinak összegével:

 .

  • Ha   és   nem üres reguláris Hausdorf-tér, akkor  .
  • Egy normális tér perfekt, ha bármely két disjunkten   diszjunkt zárt halmazhoz van egy folytonos   függvény, hogy   és  .

Ha   perfekt normális tér,   metrizálható és egyik sem üres, akkor  .

  • A   dimenzióra hasonlóak igazak: ha   és   is metrizálható, vagy ha   parakompakt, és   kompakt.

Források szerkesztés

  • Keiô Nagami: Dimension Theory, Academic Press (1970)