Ipolybalog
Ipolybalog (szlovákul: Balog nad Ipľom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
| Ipolybalog (Balog nad Ipľom) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1232 |
| Polgármester | Bálint Péter |
| Irányítószám | 991 11 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 781 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 101 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 8,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 04′ 37″, k. h. 19° 07′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 37″, k. h. 19° 07′ 47″ | |
| Ipolybalog weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolybalog témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagykürtöstől 31 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján.
Története szerkesztés
A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. Területén megtalálták a bükki, a zselízi, a lengyeli kultúra tárgyi emlékeit és a pilinyi kultúrához tartozó urnamezőt is feltártak.
Hont vármegye monográfiája szerint a falu temploma már 1100-ban is a mai helyén állt. A községet 1232-ben említi először oklevél "Bolug" alakban, amikor a falut a zólyomi uradalomhoz csatolták. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Belek" alakban jegyezték fel, ekkor említik Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát is. A községet 1375-ben Nagy Lajos király oklevelében is megjelölték, amikor az Oszláry család (a Baloghy nemzetség őse) királyi adományként kapja a birtokot. A Baloghyak egészen a 19. századig a község földesurai.
1715-ben 8 jobbágyot és 3 zsellért írtak össze a faluban. Az 1769. évi urbárium 31 jobbágyot és 10 házas zsellért említ a településen. A község földesurai a Koháry, Sipos, Szilassy, Baloghy, Pongrácz és Bolgár családok voltak. A Baloghyak birtoka később Huszár Aladárhoz került, aki szép klasszicista kúriát is építtetett a faluban.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Balog. Elegyes lakosú faluk Hont Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Dobótzhoz nem meszsze, mellynek filiáji Ipoly vize mellett, Hont Városától másfél mértföldnyire. Határjai bővek, legelőjök elég, szőlő hegyek termő, de mivel fájok nintsen, második Osztálybéliek."[2]
1828-ban 69 házában 579 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században a faluban sörfőzde is működött.
Fényes Elek szerint "Balogh, (Ipoly-), magyar falu, Hont vármegyében, az Ipoly jobb partján: 513 kath., 22 evang. lak. Földjei első osztálybéliek, és szép gabonát, dohányt, kukoriczát, s főzelék növényeket teremnek. Egy kis szőlőhegye s téres legelője van. Sok és szép szarvasmarhát tenyészt az Ipoly mentiben. F. u. a Baloghi nemzetség. Ut. p. Ipolyság."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
Népessége szerkesztés
1910-ben 642, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 811 lakosából 713 magyar és 90 szlovák volt.
2011-ben 846 lakosából 717 magyar és 113 szlovák volt.
2021-ben 781 lakosából 643 magyar (82,33%), 113 szlovák, 6 cseh, 4 orosz, 1 cigány, 1 német, 1 bolgár, 2 egyéb, 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1843-ban Baloghy Dezső történész, nyelvész, levéltáros szakíró.
- Itt született 1883-ban Huszár Elemér politikus.
- Itt született 1885-ben Huszár Aladár főispán, Budapest főpolgármestere,
- Itt született 1938-ban Pásztor Béla politikus, Veresegyház polgármestere.
Nevezetességei szerkesztés
- A falu Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században barokkizálták. A templomot 16. századi lőréses védőfal övezi. A templom restaurálásakor bukkantak rá eredeti gótikus freskóira, melyek feltárása akkor pénz hiányában elmaradt. Tornyát a magyar királyi korona díszíti arra emlékeztetve, hogy a hagyomány szerint a Szent Koronát a Károly Róbert és Vencel cseh király közti trónviszály idején egy éjszakán át itt őrizték. Az esemény emlékére 2005. augusztus 14-én a templomban elhelyezték a Szent Korona másolatát.
- A falu kápolnája a 18. században épült.
- Favázas haranglába a 18. században épült.
- A Szent Rókus-szobor 1810-ben készült.
- A temetőben a két világháború halottainak emlékműve Nagy János szobrászművész Sírbatétel című alkotása.
- A falu gazdag népi hagyományokkal rendelkezik.
- Millecentenáriumi emlékmű a temetőkertben. A gazdagon díszített, 2,5 m magas kopjafát 1996 augusztusában szentelték fel.
Kulturális élet szerkesztés
- Szent Korona Kórus
A településen gyűjtött népdalok szerkesztés
| Cím | Gyűjtő | Év |
|---|---|---|
| Széles a Balaton vize | Molnár Antal | 1912 |
| Tisza partján mandulafa virágzik | Lajtha László | 1913 |
| Falu végén egy kis ház | Lajtha László | 1913 |
Képtár szerkesztés
-
A Szent Miklós-templom -
Szt. Flórián, Nep. Szt. János és Szt. Vendel szobra ("Szentháromság") -
Községi hivatal -
Tájkép a község keleti részén
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
