Irán űrkutatása

Irán saját űrprogram megvalósításán dolgozik és a világon kilencedik országként képes saját fejlesztésű műholdat pályára állítani.

A Noor műhold indítása

A Zafar műhold a szerviztoronyban

Omid, Irán első, saját hordozórakétával pályára állított műholdja

Az iráni űrkutatás eredményei

Sziná-1

Irán első – orosz gyártmányú – műholdját, a Sziná-1-et 2005. október 28-án bocsátották fel Oroszországból, az Arhangelszk közelében fekvő Pleszecki űrközpontból.

Saját űrrakéták

• 2007 februárjában Irán bejelentette, hogy a világűr elérésére képes rakétával rendelkezik.
• 2008 februárjában felbocsátották az első saját fejlesztésű hordozórakétát, a Kávosgar-1-et (Felfedező), amely 200 kilométeres magasságba képes eljutni.
• 2008 augusztusában indították második rakétájukat, a Szafir-2-t.
• 2008 novemberében a harmadikat, a Kávosgar-2-t.
• 2010 februárjában lőtték fel a Kávosgar-3-t, mely egy kísérleti, nyomásálló űrhajóskabint vitt magával. A biokapszulában egy tucat gilisztát, egy patkányt és két teknőst helyeztek el. A kapszula sikeresen visszatért a Földre.
• 2011. március 15-én lőtték fel a Kávosgar-4-t, mely egy továbbfejlesztett kísérleti űrhajóskabint vitt magával. A rajta elhelyezett életfenntartó berendezések már egy nagyobb állat ellátására alkalmasak.
• 2011 júliusában a Kavosgar-5 rakétával egy majmot kívánnak az űrbe juttatni.

Saját űrközpont

2008. február 4-én adták át az iráni űrközpontot, amely az ország északi részén fekvő Szemnán városa mellett található (é. sz. 35,234°, k. h. 53,921°35.234, 53.921). A kilövőálláson kívül az űrközpont része egy földalatti irányítóközpont is.

Omid (Remény) kommunikációs műhold

Irán saját hordozórakétával, saját területéről saját kommunikációs műholdat juttatott Föld körüli pályára. Az Omid berepítette az iszlám államot az űrhatalmak közé. A módosított nagy hatótávolságú Szafir-2 rakéta február 2-án indította a kisméretű kommunikációs műholdat. Amerikai jelentések szerint az indítás nyomán két test kering elnyúlt, kb. 250 km-es és 380–440 km-es magasság közt változó pályán. Az egyik maga a műhold, a másik feltehetően a rakéta utolsó fokozata. A műholdindító nemzetek sorát a Szovjetunió nyitotta meg 1957-ben, a Szputnyik–1-gyel. Az amerikai Explorer–1 1958-ban indult. Azóta saját erőből Franciaország, Japán, Kína, Nagy-Britannia, India, Izrael és most Irán indított űreszközöket. Izrael 1988-as belépése óta az „elitklub” most bővült először. A mostani indítást az iszlám forradalom 30. évfordulóját ünneplő 10 napos eseménysorozatra időzítették.

• Felbocsátásának időpontja: 2009. február 2.
• Hordozórakéta: Szafir-2
• Magassága: 22 m
• Keringési magasság: 246–377 km
• Pályahajlás: 55°
• Keringési idő: 90,76 perc
• Tömege: 27 kg
• Feladata: kutatás, távközlés
• Működési ideje: 3 hónap

Raszad-1 (Megfigyelés)

• Felbocsátásának időpontja: 2011. június 15.
• Hordozórakéta: Szafir-B1
• Magassága: 22 m
• Keringési magasság: 236–299 km
• Pályahajlás: 55,7°
• Keringési idő: 96 perc
• Tömege: 15,3 kg
• Feladata: földfelszín fényképezése, térképezés
• Működési ideje: 2 hónap

A műhold berendezései 150 m-es felbontású képeket képesek készíteni. A Forradalmi Gárdához tartozó teheráni Malek Astar egyetemen építették meg.

Navid

• Felbocsátásának időpontja: 2012. február 3.
• Hordozórakéta: Szafir-B1
• Keringési magasság: 260–370 km
• Keringési idő: 96 perc
• Tömege: 50 kg
• Feladata: földfelszín fényképezése, időjárási adatok gyűjtése, természeti katasztrófák előrejelzése

További tervek

2009. február 12-én bejelentették, hogy további 7 műhold tervezését és elkészítését kezdték meg. Ezek közül 4 alacsony, 3 pedig magas keringési pályán fog működni.

2010. február 2-án 3 új műholdat mutattak be: a Tolú (Hajnal), a Meszbáh (Gyertya) és a Talláb (Kereső, Kutató) elnevezésűeket. Ezek a saját tervezésű és gyártmányú műholdak nagy távolságú összeköttetést biztosító távközlésre, űrkutatásra és katonai kémkedésre egyaránt alkalmasak. Bemutatták továbbá az összeszerelés alatt levő Szimorg hordozórakétát, mellyel a tervek szerint két éven belül Föld körüli pályára állíthatnak egy 100 kilogrammos műholdat.

2010. július 23-án Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök bejelentette, hogy országa már 2019-ben embert akar küldeni a világűrbe, öt évvel korábban, mint eddig tervezték.

2010. augusztus 5-én Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök bejelentette, hogy az iráni tudósok egy olyan 3 fokozatú rakéta megalkotásán dolgoznak, mely 1000 km magasságba tud feljutni. Hajtóművei 120 illetve 140 tonna tolóerővel rendelkeznének, ami négyszer nagyobb, mint a Szafir-2 volt. 2011-ben 700 km-re, 2012-ben pedig 1000 km-re kívánnak feljutni.

Külső hivatkozások

• Iráni Űrügynökség
• Astronautix.com
• Irán pályára állította első műholdját Index.hu, 2009. február 3.
• Saját gyártású hordozórakétát tesztelt Irán HVG.hu, 2010. február 3.
• Irán újabb sikeres rakétakísérletet hajtott végre Kuruc.info, 2010. február 3.
• Kukacok az űrben Index.hu, 2010. február 3.
• Egérrel, teknősökkel és férgekkel tesztelte Irán új rakétáját Origo, 2010. február 4.
• Újabb iráni rakétakísérlet NOL.hu, 2010. február 4.
• Irán kilenc év múlva embert küldene az űrbe Index.hu, 2010. július 24.
• 1000 kilométeres magasság a cél - háromfokozatú rakétán dolgozik Irán Kuruc.info, 2010. augusztus 5.
• Irán kísérleti űrkabint juttatott a világűrbe Index.hu, 2011. március 17.
• Irán műholdat állított pályára Index.hu, 2011. június 16.
• Merre tart az iráni űrprogram? SG.hu, 2011. június 22.
• Irán majmot küld az űrbe SG.hu, 2011. június 26.
• Irán komolyan veszi az izraeli és a nyugati fenyegetéseket Kuruc.info, 2012. február 3.