Wikipédia

Jászszentandrás

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Jászszentandrás község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Jászszentandrás
Jászszentandrás címere
Jászszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállásközség
PolgármesterKolláth Bálint (Fidesz-KDNP)
Irányítószám5136
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség2598 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′, k. h. 20° 11′Koordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 20° 11′
Jászszentandrás (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jászszentandrás
Jászszentandrás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Az Alföld és a megye északi részén, a Jászság északkeleti határán fekszik, közvetlenül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék találkozásánál. Budapestről kb. 100, Szolnoktól kb. 50 km-re található. Szomszédos települések: közúton csak Jászapáti és Heves érhető el.

Megközelítése szerkesztés

Közúton két irányból közelíthető meg: a 31-es főútról Jászapáti központjában északnak kiágazva, a 3228-as úton, illetve Heves irányából, ugyancsak a 31-es főútból kiágazó 32 133-as számú mellékúton.

Az autóbuszos közúti tömegközlekedés szolgáltatója a Volánbusz, a közvetlen járatokkal Budapest is elérhető.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomások Jászapátin és Hevesen találhatók.

Története szerkesztés

A települést 1399-ben említették először egy oklevélben "Szentandrás" névvel, mint az egri káptalan birtokát. Korábban, már a 13. században létezett itt település Endrefalva névvel, mely a tatárjárás idején elpusztult. Ezután, mint puszta szerepel a történelemben, bár folyamatosan voltak lakói. 1750-ben kerül Jászárokszállás birtokába. Árokszállás közbirtokossága az ún. belső pusztaként használta Szentandrást, és ott legeltette renyhe ménesét és a csordáját. Az 1855-ös tagosítás után véglegesen 1886-ban emelték községi rangra.

1962-ben termálvizet találtak 600 méter mélyen, és strandfürdőt létesítettek, mely azóta a település fő turisztikai vonzereje.

Nevének eredete szerkesztés

A község a nevét feltehetően Szent András apostoltól kapta.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Nagy Sándor (független)[2]
  • 1994–1998: Nagy Sándor (független)[3]
  • 1998–2002: Kerek Éva (független)[4]
  • 2002–2006: Banka Ferenc (független)[5]
  • 2006–2010: Banka Ferenc (független)[6]
  • 2010–2014: Banka Ferenc (Fidesz)[7]
  • 2014–2016: Banka Ferenc (Fidesz)[8]
  • 2016–2019: Szabó László (független)[9][10]
  • 2019-től: Kolláth Bálint (Fidesz-KDNP)[11]

A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] mert az előző polgármester júniusban elhunyt.[12][13]

Az önkormányzat címe: 5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 36., telefonszáma: (06) 57/446-006, faxszáma: (06) 57/446-002; e-mail címe: jaszszenta@invitel.hu, hivatalos honlapja: www.jaszszentandras.hu.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2504
2471
2399
2580
2556
2598
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás szerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy része (kb. 82,5%-a) római katolikus vallásúnak vallotta magát. Református kb. 2,5%, evangélikus ill. görögkatolikus kb. 0,5% - 0,5%. Kb. 3% nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, míg kb. 11% nem válaszolt.[15]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,9% (19,1% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben vallásuk szerint 38,8% volt római katolikus, 2,3% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[17]

Római katolikus egyház szerkesztés

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.

Református egyház szerkesztés

A település református vallású lakosai a Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Jászapáti missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyház szerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház szerkesztés

A Hajdúdorogi Egyházmegye (püspökség) Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Nevezetességei szerkesztés

  • Andrástermál fürdő
  • Messze földön is emlegetik a neogótikus stílusban épült római katolikus templomot, mely 1903-ban készült el Gzigler Győző tervei alapján, Wágner Márton kivitelezésével. A templom helyén egy, az 1750-es évek-ben épített kápolna volt, ám a kis építménybe nem fért bele a község növekvő lakossága. az 1868-as földrengés következtében megrongálódott, majd1902-re életveszélyessé vált kápolnát lebontották, s 1 év múlva már az 52 méter magas tornyú templom épült a helyére. A freskókat 1933-ban Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc, a szekkókat Czumpf Imre festette.
  • Trianon-emlékmű: 2008-ban állíttatta Tajti Gáspár és Dávid Áron.
  • I. világháborús emlékmű: Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
  • II. világháborús emlékmű: 1992-ben készítette Csíkszentmihályi Róbert.
  • Tájház: A Jászságra jellemző berendezési tárgyakat, munkaeszközöket, szerszámokat mutat be.

Képek szerkesztés

Helyi média szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  4. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  5. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  8. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ a b Jászszentandrás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. október 2. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  10. ↑ Szabó Lászlót választották Jászszentandrás polgármesterévé (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. ↑ Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. ↑ Meghalt Jászszentandrás polgármestere. 24.hu, 2016. június 8.
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ [1][halott link]
  16. ↑ Jászszentandrás Helységnévtár
  17. ↑ Jászszentandrás Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jászszentandrás&oldid=26840490”