Jézuska
A karácsony (latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini, magyarul „Az Úr születése”), a 325-ben tartott első nikaiai zsinat döntése értelmében Jézus születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.[2][3]
A karácsony az év második legnagyobb ünnepét jelenti a keresztényeknek, amelyet évszázadok alatt értékes tartalommal töltött meg a néphagyomány.[4] A néphagyomány szerint karácsonykor fenyőfát és ajándékokat hoz a jól viselkedő gyermekek számára. A modern korra a karácsony a béke és a szeretet, a család és a gyermekek ünnepévé vált. Kelet-Európában és a katolikus nyugat-európai országokban ilyenkor a kis Jézus hoz ajándékot, míg a protestáns USA-ban Santa Claus.
Hagyománya szerkesztés
A karácsonyi ajándékokat tradicionálisan más-más mesebeli legendás lények hozzák a különböző keresztény kultúrkörökben. A karácsonyi ajándékot és a karácsonyfát Erdélyben az angyal hozza (míg a Partiumban a Jézuska), s ezt angyaljárásnak nevezik ma is. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Józseffel. A betlehemes játékokban, amelyek a katolikus liturgiában hajdan szereplő pásztorjátékok elnépiesült, magyaros változatai, gyakran szerepel az angyal is.
| „ | A fehérvári kislányok aprócska bölcsővel járnak házról házra. Két angyal jelenti be a Szent Család érkezését, majd Mária és József jön be. Mária egy székre ül és az ölében lévő kis bölcsőt, melyben a Jézuska szobra fekszik, ringatja. József aranyos fejszével a háta mögé áll. Az angyalok énekelnek a megtestesülésről. Utána pásztorok jönnek be, hogy kifejezzék hódolatukat a Kisded előtt. Végül Mária a bölcsőben fekvő Jézuskát körülhordozza, akit a család minden tagja megcsókol, miközben a bölcsőbe teszik az ajándékot. | ” |
| – Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd | ||
Az angyalszárnyakkal lebegő "Jézuska" vagy az "Angyal" a magyar keresztény néphagyomány elképzelt alakja. Az érdekesség ezzel az ajándékhozó mesealakkal kapcsolatban az, hogy a gyermekek soha sem láthatják, mert fontos a várakozás és titokzatosság érzése, azért, hogy vagy az „Angyal” vagy a „Jézuska” nyugodtan feldíszíthesse a fenyőfát a szobában. Ilyenkor a szülők és a nagyszülők mesékkel terelik el a gyerekek figyelmét és addig nem szabad bemenni az ajándékokat rejtő szobába, amíg a "kisjézuska" meg nem érkezik és el nem végzi fontos feladatát, hogy azután nyomban el is tűnjön, hiszen a világ összes jó gyermekének is el kell vinnie az ajándékait ezen a titokzatos éjszakán.
Magyarországon általános elterjedt karácsonyi hagyomány, hogy a szülők vagy nagyszülők csengettyűvel jelzik Jézuska vagy az Angyal megérkezését, ami után a gyerekek végre megláthatják a cukorkával és csillogó díszekkel feldíszített fenyőfát és a fa alól elvehetik az ajándékokat. Újabban szokás a gyerekekkel együtt feldíszíteni a fát.
A karácsony mai, közismert jelképe, a feldíszített fenyő, a karácsonyfa ebben a formájában újkeletű népszokás. A karácsonyfa-állítás protestáns, német eredetű, amely Magyarországon először az arisztokrácia, később a városi polgárság, a falusi értelmiség és végül a parasztság körében is elterjedt. Karácsonyfát Brunswick Teréz magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója állított fel először, 1824-ben.
A karácsonyfa-állítás szokása nyugatról kelet felé terjedt a magyar nyelvterületen. Ausztriában, Németországban Christkind (magyarul „gyermek Krisztus”) néven ismerik. Itt az ajándékosztó Santa Claus alakjának német megfelelőjével, a Weihnachtsmannnal van versengésben (főleg a protestáns vallású területeken), ami reklámokban és hirdetésekben az amerikanizálódás hatására egyre jobban előretör. Ugyanilyen tradíció létezik Csehországban, ahol Ježíšek elnevezéssel illetik az apró gyermeket. Svájc, Liechtenstein, Dél-Tirol is ismeri a fogalmat, ezenkívül Brazília és Latin-Amerika egyes részein is a gyermekek tőle várják az ajándékot. Luther Márton szerint a Jézuska nem más, mint Jézus csecsemőként való megtestesülése.
Jézuska a magyar irodalomban szerkesztés
| „ | Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. |
” |
| – József Attila: Betlehemi királyok (részlet) | ||
| „ | Áldassanak bennünk A kifeslett vér-rózsák: Csengessünk csengőkkel, |
” |
| – Ady Endre: A Jézuska tiszteletére (részlet) | ||
| „ | …Ezer különös kérdésekkel zaklatja az öregeket. - Rokona Mikulás a Jézusnak, hogy mind a kettő a gyerekeknek keresi a kedvét? |
” |
| – Mikszáth Kálmán: Falusi karácsony (részlet), 1886[6] | ||
| „ | …Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus.
A kis árva úgy el tudta azokat nézni. Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba, vásároltak azokból a tündéri szépségekből, ki-ki vitte haza, kisfiának, kisleányának – amit a kis Jézus küldött nekik. Olyan szép a kis Jézus születésnapja! … |
” |
| – Jókai Mór: A koldusgyermek Karácsonyi történet (részlet) | ||
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Karácsony a nagyvilágban Archiválva 2013. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, csaladivilag.hu
- Krúdy Gyula: Jézuska csizmája, mek.oszk.hu
- Német-osztrák-cseh találmány a Jézuska , origo.hu