Jókő

	Jókő (Dobrá Voda)
	A templom
	; Jókő címere
	; Jókő címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Rang	község
Első írásos említés	1392
Polgármester	René Blanárik
Irányítószám	919 54
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	TT
	Népesség
Teljes népesség	803 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	244 m
Terület	32,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 17° 32′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 17° 32′ 20″
	Jókő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jókő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Dobra Voda (egyértelműsítő lap).

Jókő (szlovákul Dobrá Voda, németül Guttenstein bzw. Gutwasser, latinul Bona Aqua) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában.

A Wikimédia Commons tartalmaz Jókő témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Nagyszombattól 25 km-re északra, a Kis-Kárpátok északi részén, a hegyekkel és erdőkkel övezett Jókői-völgy délkeleti részén fekszik. A Bláva patak folyik át rajta.

Nevének eredete szerkesztés

A települést az északi határában emelkedő hegyen épült vár neve alapján nevezték el.

Története szerkesztés

A falu területén valószínűleg már a 9. században szláv település volt, melyet később is folyamatosan laktak. Írott forrásokban a 11. században tűnik fel először.

A település története szorosan kapcsolódik a felette emelkedő várhoz. Jókő várát a 13. században az Abák építették. Első említése 1262-ben „Dobrawoda" alakban történik. Királyi vár, 1386-ban morva zálogbirtok. 1390-ben Zsigmond király visszafoglalta, 1394-ben hívének, Stíbornak adta. 1434-től ismét a királyé, majd 1436-tól a Guti Országh családé. Később több birtokosa is volt, többek közt a Losoncziak és a Pálffyak. Legutóbb 1657-ben bővítették. A 18. században Erdődy János még lakta, majd romladozni kezdett, villámcsapás is érte. 1830-ban még rabokat őriztek itt, majd a 19. században a Pálffyaké, falai aránylag jó állapotban állnak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÓKŐ. Mező Város, és Vár Nyitra Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vitentzhez, és Lancsárhoz sem meszsze; a’ Vár pedig, melly egyszersmind ez Uradalomnak feje, fekszik a’ Várostól fél órányira, egy nagy magos hegyen; leg inkább a’ hajdúk laknak benne. Nevezetes a’ Városbéli forrás, mellynek Marias a’ neva: hanem a’ folyó vizet Blavának nevezik, melly sok malmokat hajt; fája tűzre, és épűletre van, malma helyben, legelője tágas, réttyei jók."^[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jókő, (Dobra Vodo, Gutenstein), tót mv., Nyitra vmegyében, kősziklás hegyek közt egy mély völgyben, N.-Szombathoz 2, Nyitrához 5 mfldnyire. Számlál 1445 kath., 15 zsidó lak., kik földmivelésből, cserépedény-csinálásból s mesterségekből élnek. Határa hegyes; földjei homokosak; erdeje nagy s tele vadakkal. F. u. Erdődy Józsefné; – e város feje egy uradalomnak."[1]

Borovszky monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Jókő nagyközség, a Kis-Kárpátokhoz csatlakozó Fehér-hegységben, a Blava-völgyben. Lakosainak száma 1204, akik tótajkuak és r. kath. vallásuak. Postája Dejte, táviró- és vasúti állomása Nagy-Szombat vagy Jablonicz. Jókő községet tótul Dobra-voda-nak (jó víz) nevezik, kitünő hidegvizü forrásai után, melyek nagy számban fakadnak itt. Negyvenkettőt ismernek e forrásokból. Köztük legnevezetesebb a templom melletti sziklából fakadó Blava-forrás, mely a Blava-patak kútfeje. Van egy időszaki forrása is. Lakosai nagyrészt agyagedény-készítéssel, kőfaragással, kötélveréssel és mészégetéssel foglalkoznak. Mészégető-telepük érdekes és egész kis falut képez. Földesurai voltak 1394-ben Stibor vajda, 1434-ben korona-birtok volt, 1436-ban Országh Mihály, a XVI. század elején Losonczy István, 1583-ban Ungnád Kristóf, a XVII. században Tököly István, 1824-ben Erdődy József gróf, 1855 óta a birtok a Pálffyaké. A község temploma előtt egy kőoszlop áll, annak emlékére, hogy a Mátyás király hadai elől menekülő Svehla nevü cseh hadvezért a jókőiek elfogták, amiért Mátyás király a községet mezővárosi rangra emelte; az ezzel járó kiváltságokat III. Ferdinánd, I. Lipót és III. Károly feltételesen megerősítette. A község egy XVII. századbeli érdekes, községi birtokkönyvet őrizett meg. Jókő régi temploma csúcsives stilü volt és körülbelül a jelenlegi templom helyén állott. Roskadozó állapota miatt a múlt század végén lebontották s helyébe e század elején építették a mai templomot. A helység közelében, nyugotra, a Szt.-Háromság kápolna áll, melyet Paulovits György jókői lakos 1730-ban építtetett. A plébánia könyvtára egy érdekes kéziratot őriz. Ez az efezusi Xenofonnak az efezusi Abrakomaz és Anthia példás szeretetéről szóló görög munkájának Fodor Gerzson által 1781-ben végzett magyar fordítása. A községben kórház is van, melyet Laczkovics Márton jókői esp. plébános alapított. A temetőben nyugszik Holly János, tót költő, aki az elsők közt volt, kik a nagy Szlávia eszméjét hangoztatták. Közel a városhoz, ettől nyugotra, magas hegytetőn áll a híres jókői vár, mely még romjaiban is imponál. Meredek hegyfalak közé ékelt mély völgy vezet oda. Ebben a várban székeltek a nagy jókői uradalom hatalmas urai: Stybor vajda, guthi Országh Mihály, Losonczy István, Choron János, Ungnád Kristóf, a Forgáchok, Erdődyek, Thurzók, Pálffyak. Történeti szerepléséről más helyen szólunk bővebben."^[3]

1906-ban földrengés rázta meg a települést.^[4] A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben a falunak 1433, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 831 lakosából 803 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

Határában, központjától 1,5 km-re északra, 360 m magas hegytetőn állnak Jókő várának emeletnyi magas maradványai. Erről Fényes Elek így ír: „1/2 órányira a várostól meglehetős épségben láthatni egy régi hegyen lévő várat, mellyet a köznép templariusok lakhelyének tart, most pedig egy urasági tömlöcztartó több hajdukkal lakik benne; minthogy az itteni erős fogházak végett a gr. Erdődyné minden uradalmaiból levő rabok itt tartatnak. A várhegy éjszaki oldalában van egy meglehetős nagyságu üreg, hol hajdan egy remete több esztendeig élősködött. Az oltárt, a tűzhelyet, s egy hosszu padot, mind kősziklába vágva most is meg lehet különböztetni. Végre emlitést érdemel itten a Bláva vizének eredete, t. i. azon kősziklának alján, mellyen a k. paroch. templom épült, több források fakadnak fel, és egy közülök emberkar vastagságnyira, s mindnyájan egy tóban gyülnek öszve. Vize ezen tónak sohasem fagy be, a legnagyobb melegben hideg, s olly nyomása van, hogy kifolyásától nem messze már malmot hajthat."[2]