Jósa Péter
Nagybányai Jósa Péter (Nagykálló, 1804. február 22. – Napkor, 1874. július 1.) főispán, ítélőtáblai ülnök.
Életútja szerkesztés
Atyja Jósa István megyei főorvos volt. Jósa iskoláit Egerben és Debrecenben végezte. 1830 körül Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök prefektusa lett. Bihar vármegyében a konzervatív párt vezérszónoka, s 1846-ban a királyi ítélő tábla ülnöke volt. Mint ókonzervatív 1848-49-ben nagyszántói birtokára vonult vissza. A szabadságharc után királyi biztos, később Bihar vármegyei főispán és 1851-ben a bécsi legfőbb semmítőszék magyar osztályánál bíró lett. 1854-ben a politikai pályáról végképp visszalépett. Meghalt 1874-ben birtokán Napkoron (Szabolcs megye).
Seneca műveit fordította magyarra, mely kéziratban fia birtokában volt. Fia Jósa András régész, orvos, antropológus.[1]
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Margócsy József: A civil Jósa. In Németh Péter (szerk.): A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve. Nyíregyháza: Jósa András Múzeum. 2002. 364. o. arch Hozzáférés: 2021. november 10.
További információk szerkesztés
- ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.