Jótállás
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A jótállás (hétköznapi nevén garancia) egy polgári jogi jogintézmény. A magyar jogban a 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv) szabályozza. (Korábban a jótállás szabályait az 1959. évi IV. törvény 248. §-a tartalmazta.)
Főbb szabályai szerkesztés
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.[1] A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.[2] Tulajdonosváltozás (a dolog tulajdonjogának átruházása )esetén a jótállásból eredő jogokat esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.[3]
A jótállási igény érvényesítése szerkesztés
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított 3 hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.[4]A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.[5]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- 2013. évi V. törvény Polgári törvénykönyv
További információk szerkesztés
- 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről