József telefonközpont
A József telefonközpont (József főközpont) nagy méretű, eredetileg távközlési rendeltetésű ipari épület Budapest VIII. kerületében. Jelenleg szállodák üzemelnek benne.
József központ | |
József főközpont József Távbeszélő Üzem | |
A József központ a Horváth Mihály tér felől nézve | |
Település | Budapest VIII. kerülete |
Cím | 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 17-19. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1910–1917 |
Rekonstrukciók évei | 1945 1950–1967 2010-es évek–2020 |
Építési stílus | eklektika |
Védettség | műemlék |
Tervező | Ray Rezső Vilmos |
Építész(ek) | Ray Rezső Vilmos |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 04′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 04′ 28″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz József központ témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története szerkesztés
A József Központ megépítésére azért volt szükség, mert a Teréz központ (I. központ, ma Merkúr-palota) telefonvonal-előfizetőinek száma elérte a 21 000-et. Az új telefonközpontot 1910 és 1917 között építették a Horváth Mihály téren, tervezője a korszak neves építésze, Ray Rezső Vilmos volt. A 15 000 helyi előfizető és 480 helyközi áramkör számára készült[1] épület esetében valósult meg az első jelentős állami vasbeton építkezés Magyarországon.[2] A Magyar Építőművészet folyóirat 1917/10-12. száma részletesen beszámolt az építkezés menetéről, az Építő Ipar 1918/6-8. száma pedig műszaki kialakításáról.[1]
1917. július 15-én helyezték üzembe, teljesen 1919. július 15-ére készült el, amikor már a nemzetközi központ is itt működött. A kézi kapcsolás automatizálásával 1921-től foglalkoztak. 1928-ban kapcsolták a budapesti hálózatba. Az 1932-re elkészült alközpontokkal az egész fővárosi hálózat automatizálttá vált.
1945-ben a távozóban lévő német katonák felrobbantották a géptermet. A háború után – nagyrészt a dolgozók segítségével – részlegesen helyreállították, még abban az évben kézi kapcsolással 900 előfizetőt csatlakoztattak. 1946-ban hoztak át a Teréz központból egy 5000-es kapacitású automata központot az épületbe, ami 1949-ig működött.
1950 és 1967 között hatszor bővítették – egy-egy alkalommal 4000-rel – a bekapcsolható állomások számát, végül 32 000-re nőtt a kapacitás. Négy kerületben (VIII., IX., X., XXI.) 18,36 km²-nyi területet látott el. Mellékközpontok létesítésével (Kispest, Kőbánya, Pesterzsébet, Pestlőrinc) 9600-zal csökkent az ide kapcsolt előfizetők száma. 1982-ben kezdték telepíteni a Belváros központhoz vezető 2205 méteres, 1984-ben a Ferenc központ irányába az 5862 méteres „átkérő kábelt” (ODÁR I. és II. rendszer).
A központ 82 éven át működött: 1999. január 13-án szűnt meg a működése. Ezt követően alkalmilag filmforgatásra adták bérbe.[1] 2007-ben az akkori tulajdonos, a Matáv Rt. egyiptomi befektetőknek értékesítette, akik luxusszállodává akarták alakítani. Ez nem valósult meg, és az épület a spanyol hátterű MHC Kft. tulajdonába került. Végül hosszadalmas felújítási munkálatok után 2020 őszén ötcsillagos szállodák nyíltak meg benne Kozmo Luxury Hotel, Úttörő Luxury Suites, és Celine Residence Luxury Living néven.[3]
Képtár szerkesztés
-
A nemzetközi kapcsolóterem 1951-ben
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/jozsefvarosi-telefonkozpont-budapest
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. Ray Rezső Vilmos
- ↑ https://jozsefvaros.hu/hir/75369/otcsillagos-telefonkozpont
Források szerkesztés
- Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP. VIII. Ker. Bizottsága–Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács.
- A magyarországi vezetékes távközlés kronológiája Hálózatépítők Segélyező és Hagyományőrző Egyesülete (Hozzáférés: 2021. július 5.)
- https://jozsefvaros.hu/hir/75369/otcsillagos-telefonkozpont
- http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/jozsefvarosi-telefonkozpont-budapest
- https://egykor.hu/budapest-viii--kerulet/jozsefvarosi-telefonkozpont/2050
- https://pestbuda.hu/cikk/20161027_telefonkozpontbol_szalloda
- https://8.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/130221/volt-matav-szekhaz-esik-szet
Egyéb irodalom szerkesztés
- (szerk.) Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-207-595-1
- (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8