Józsué könyve

a Biblia hatodik könyve

A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve. Józsué neve a héber kánonban Joshua, Jehosua (יְהוֹשֻׁעַ). A könyv nem az írójáról, hanem a főszereplőjéről kapta a nevét.

Keletkezése szerkesztés

Az ókori és középkori keresztények még Józsuénak tulajdonították a könyvet, azonban már az újkor elején arra jutottak, hogy jóval később írták.[1]

A könyv legkorábbi részei feltehetőleg a 2–11. fejezetek, amely a zsidó honfoglalás története; ezeket valószínűleg Jósiás király uralkodásának késői szakaszában írták (ur.: Kr.e. 640–609); de a könyv csak a Kr.e. 6. században készült el, azt követően, hogy Jeruzsálem Kr.e. 586-ban elesett és valószínűleg csak a babiloni száműzetésből való visszatérés után.[1][2]

Tartalma szerkesztés

I. A vezetői szerep átadása Józsuénak (1. rész)
  • A. Isten megbízása Józsuénak (1:1–9)
  • B. Józsué utasításai a népnek (1:10–18)
II. Behatolás Kánaánba és a meghódítása (2–12. rész)
A. Behatolás Kánaánba (2-5. rész)
B. Győzelem Kánaán felett (6–12. rész)
  • 1. Jerikó elpusztítása (6. rész)
  • 2. Kudarc és siker Ai-nál (7:1–8:29)
  • 3. A szövetség megújítása az Ebál hegyénél (8:30–35)
  • 4. Egyéb hadjáratok Kánaánban. A gibeoni csalás (9:1–27)
  • 5. Hadjáratok Kánaán déli részén (10:1–43)
  • 6. Hadjáratok Kánaán északi részén (11:1–15)
  • 7. A meghódított területek összefoglalása (11:16-23)
  • 8. A legyőzött királyok összefoglaló listája (12:1–24)
III. A föld felosztása a törzsek között (13–22. rész)
  • A. Isten utasításai Józsuénak (13:1–7)
  • B. Törzsi kiosztások (13:8–19:51)
    • 1. Keleti törzsek (13:8–33)
    • 2. Nyugati törzsek (14:1–19:51)
  • C. Menedékvárosok és lévita városok (20:1–21:42)
  • D. A honfoglalás összefoglalása (21:43–45)
  • E. A keleti törzsek (Rúben, Gád, Manassze) (22:1–34)
IV. Végszó (23–24. rész)
  • A. Józsué búcsúbeszéde (23:1–16)
  • B. Szövetség Szikemben (24:1–28)
  • C. Józsué és Eleázár halála; József csontjainak temetése (24:29–33)

Mondanivalója szerkesztés

Józsué szerkesztés

Józsué még Egyiptomban született, és neki - nem úgy, mint Mózesnak - megadatott, hogy belépjen az Ígéret földjére 40 év után. Mózes halála után ő lett a zsidó nép vezetője. Az ő történelmi feladata volt Kánaánba, az Ígéret földjére vinni népét. Nem véletlen, hogy ő lett a vezető, mivel ő volt annak a tizenkét kémnek az egyike, akit Mózes előre küldött, hogy kikémlelje a kánaánitákat, s később az ő javaslatára folytatták az utat Kánaán felé.

 
Jerikó falai a kürtszóra leomlottak

Jerikó bevétele szerkesztés

Ott állt Izrael népe a Jordán (folyó) túl oldalán, és elhatározták Jerikó ellen vonulnak. Két kémet küldtek ki, akiket megmentett a Jerikóban élő Rácháb, elrejtette otthonában őket. A kémek megígérték meghagyják életét, ha a zsidók győznek. A nép átkelt csoda folytán a Jordánon és felsorakozott Jerikó körül. Az Úr parancsa szerint hétszer körbejárták a várost a frigyládát hordozva, és amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott.

Jozsué Jerikó elestekor az őket segítő Rácháb életét meghagyta, de senki másnak sem kegyelmezett. Ezután az izraeliták Ait és Bételt délen, majd az északi országrészt foglalták el.

Idővonala szerkesztés

Józsué könyvének 12-13. fejezetében Gibeon lakóit Józsué védi meg az ellenséges király seregei ellen. Az összecsapásra akkor került sor, amikor Józsué ezt mondta: "Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein." Ez az esemény időszámításunk előtt 1207. október 30-án délután 4 óra 28 perckor következett be és 5 perc 15 másodpercig tartott.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b De Pury, Albert; Romer, Thomas (2000). "Deuteronomistic Historiography (DH): History of Research and Debated Issues". In de Pury, Albert; Romer, Thomas; Macchi, Jean-Daniel (eds.). Israel Constructs its History: Deuteronomistic Historiography in Recent Research. Sheffield Academic Press. ISBN 978-0-567-22415-6
  2. Creach, Jerome F.D.. Joshua. Westminster John Knox Press (2003). ISBN 978-0-664-23738-7 
  3. Jó, háromezer éve volt, de hány órakor?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 17.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés