Jacques Tati

orosz származású francia filmrendező, színész

Jacques Tati (eredeti nevén Jacques Tatischeff, Le Pecq, Yvelines, Franciaország, 1907.[2][3] október 9.Párizs, 1982. november 5.) orosz származású francia filmrendező, színész. Nagyapja, Dmitrij Tatiscsev nagykövet volt Franciaországban.

Jacques Tati
SzületettJacques Tatischeff
1907. október 9.
Le Pecq, Yvelines
Elhunyt1982. november 5. (75 évesen)
Párizs
Állampolgárságafrancia[1]
HázastársaMicheline Winter (1944–1982)
Gyermekeihárom gyermek:
Sophie Tatischeff
SzüleiMarcelle Claire van Hoof
George Emmanuel Tatischeff
Foglalkozása
Kitüntetései
Halál okatüdőembólia
SírhelyeSaint-Germain-en-Laye régi temetője
Színészi pályafutása
Aktív évek19321978

A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Tati témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Legtöbb filmjének ő főszereplője is – a saját maga alakította nyakigláb Hulot úr, – a modern világhoz adaptálódni képtelen, mindig barátságos és segítőkész, ám a szociális érintkezésben esetlen, örök kívülálló figurája. Filmjeiben mindig a képi világon van a hangsúly, a hangok legtöbbször zajok, tömegmorajok, a beszéd ritkán játszik fontos szerepet. Képi humora semmivel össze nem téveszthető. A mindennapi élethelyzetek finom eltúlzásával, kiemelésével megalkotott, nemritkán visszatérő poénjai mindig rendkívül finoman jelennek meg, a néző figyelme nincs „erőszakosan” rájuk irányítva, ezért mindig jóleső érzés felfedezni egy-egy újabb komikus részletet.

Jacques Tati az 1950-es években újraalkotta a klasszikus burleszket.

„Egy komikus helyzetet vagy arcot megjegyzünk, míg a filmbeli humoros mondatot rögtön elfelejtjük.”

Filmjei (rendező) szerkesztés

Az Hulot úr nyaral-t 1954-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában, a Nagybácsim pedig 1958-ban el is nyerte a legjobb külföldi filmért járó díjat.

A filmekről szerkesztés

 
Az Hulot úr eredeti helyszíne: Hôtel de la Plage Saint-Marc-sur-Mer-ben (Saint-Nazaire)

A Kisvárosi ünnepet egyszerre két kamerával filmezték, az egyik fekete-fehér filmre forgatott, míg a másik kísérleti színes technikával dolgozott. A színes változatot végül nem mutatták be, és hosszú időre feledésbe merült, mígnem a század utolsó évtizedében Tati lánya újra rábukkant, és átalakította a ma megszokott formátumra.

A Playtime forgatásához egy teljes, Tativille-nek keresztelt, modern „városrészt” építettek fel, négy csupa-üveg toronyházzal, egy étteremmel, utcákkal, kereszteződésekkel. Tati a minél teljesebb hatás érdekében a hagyományos 35 mm-es film helyett a lényegesen jobb képminőséget és felbontást biztosító 70 mm-es filmre forgatott. A film elkészítése kilenc évig tartott, ám nem hozta meg azt a sikert, ami fedezte volna a magas költségeket, ezért a további filmjei már szerényebb költségvetéssel készültek.

A Nagybácsim jeleneteit lakóhelyén, Saint-Maur-des-Fossés-ban forgatta, sok statisztáló helyi lakossal. A városban ma a Place de la Pelouse-on bronzszobor örökíti meg Hulot urat, akit sok saint-mauri tart a leghíresebb lakosának.

Jegyzetek szerkesztés

  1. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  2. Jean-Loup Passek,Dictionnaire du cinéma, Larousse, 1995, ISBN 2037500025
  3. Official Website. [2007. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 19.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés