James M. Cain

James Mallahan Cain (Annapolis, Maryland, 1892. július 1. – University Park, Maryland, 1977. október 27.) amerikai író, újságíró. Bár Cain joggal tiltakozott a besorolás ellen, mégis az ún. hardboiled krimi egyik mesterének tekintik. Több regényéből is sikeres filmadaptáció készült.

James M. Cain
Született	1892. július 1. Annapolis
Elhunyt	1977. október 27. (85 évesen) University Park
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	forgatókönyvíró regényíró újságíró riporter író filmforgatókönyv-író
Iskolái	Washington College
Kitüntetései	The Grand Master (1970)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz James M. Cain témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Cain ír katolikus családban született a marylandi Annapolisban, apja tanár, anyja operaénekes volt. Utóbbitól örökölte a zene szeretetét, de énekesi karrierhez nem rendelkezett elég jó hanggal. 1903-ban a család a marylandi Chestertownba költözött. Cain 1910-ben diplomázott a Washington College-ben. 1914-ben határozta el, hogy író lesz, és újságíróként kezdett dolgozni baltimore-i lapoknál. Miután besorozták, az első világháború utolsó évét Franciaországban töltötte, egy katonai lap számára dolgozott.

Karrierje

Miután visszatért az Egyesült Államokba, a New York World című lapnál folytatta az újságírást, de írt színdarabot és novellákat is. Rövid időre a The New Yorker szerkesztője lett, de hamarosan átnyergelt a forgatókönyv-, illetve regényírásra.

Első regénye, A postás mindig kétszer csenget 1934-ben látott napvilágot. Két évvel később a Liberty magazin közölte folytatásokban Dupla vagy semmi című regényét.

Cain szeretete a zene és az opera iránt három regényében is visszaköszön. A Szerenád főhőse elveszíti a hangját; a Mildred Pierce sikeres üzletasszonyának lánya énekesnő lesz; a Career in C Major című szatirikus kisregényben a feltörekvő operaénekes váratlanul felfedezi, hogy férjének jobb hangja van, mint neki.

Annak dacára, hogy Cain sok évet töltött Hollywoodban forgatókönyvíróként, neve mindössze négy film stáblistáján tűnik fel. Az Algírban (Algiers; 1938) és a Blockade-ben (1938) társ-dialógíró, míg A vasöklű (Stand Up and Fight; 1939) és a Gypsy Wildcat (1944) esetében társ-forgatókönyvíró volt. A Kísért a múlt (Out of the Past; 1947) című film forgatókönyvének megírásában szintén közreműködött, bár a neve nem szerepel a stáblistán.

Amerikai Szerzői Hatóság

1946-ban Cain négy, a Screen Writer magazinban megjelent cikkében javasolta, hogy hozzák létre az Amerikai Szerzői Hatóságot, amely képviseli az írók jogait a szerződésekről szóló tárgyalások, illetve a bírósági viták során. Ez a felvetés a Cain-terv nevet kapta a médiában. Az író hiába próbált támogatókat találni, elképzelése nem lett széles körben elfogadott, s hamvába holt.

Magánélete

Cain 1919-ben feleségül vette Mary Clough-t. A házasság válással végződött, s az író újranősült, Elina Sjösted Tyszeckával kötötte össze életét. Cainnek nem voltak saját gyermekei, de jó viszonyt ápolt Elina két gyermekével, akik a nő egy korábbi házasságból származtak. 1944-ben vette feleségül Aileen Pringle filmszínésznőt, de a viharos kapcsolat két évvel később válással ért véget. Negyedik feleségével, az operaénekes Florence Macbeth-tel 1966-ig, a nő haláláig élt együtt.

Az író 85 évesen hunyt el, haláláig számtalan regényt publikált, de ezek nem érték el a 30-as évekbeli művei anyagi sikerét és népszerűségét.

Művei

• Our Government (1930)
• A postás mindig kétszer csenget (The Postman Always Rings Twice; 1934)
• Szerenád (Serenade; 1937)
• Mildred Pierce (1941)
• Love's Lovely Counterfeit (1942)
• Career in C Major and Other Stories (1943)
• Dupla vagy semmi (Double Indemnity; 1943) (első közlése a Liberty Magazine-ban, 1936)
• The Embezzler (1944) (első közlése Money and the Woman címen a Liberty Magazine-ban, 1938)
• Past All Dishonor (1946)
• The Butterfly (1947)
• The Moth (1948)
• Sinful Woman (1948)
• Jealous Woman (1950)
• The Root of His Evil (1951) (címváltozat: Shameless)
• Galatea (1953)
• Mignon (1962)
• The Magician's Wife (1965)
• Rainbow's End (1975)
• The Institute (1976)
• The Baby in the Icebox (1981); novellák
• Cloud Nine (1984)
• The Enchanted Isle (1985)
• The Cocktail Waitress (Charles Ardai szerkesztésében, 2012)

Stílusa

Cain néhány művét, elsősorban a két legismertebbet (A postás mindig kétszer csenget; Dupla vagy semmi) a hardboiled krimi műfajához sorolják. Ezeknek a nagyvárosi környezetben játszódó történeteknek a középpontjában legtöbbször a magándetektív áll, aki a bűnügyek megoldásában legalább annyiszor használja az eszét, mint az öklét, tehát a tisztán nyomolvasó és következtetéseket levonó klasszikus krimi (például Conan Doyle és Agatha Christie művei) gyakran amatőr nyomozójával szemben a kemény krimiben a hivatásos bűnüldöző kalandjain, fizikai igénybevételt, megfigyelést, üldözést kívánó tevékenységén van a hangsúly. Cain két regényére jobban illik a Magyarországon sem ismeretlen bűnregény terminus, pontosabban megjelöli ezen alkotásai karakterét. A bűnregény főhőse legtöbbször olyan átlagember, aki kényszerből követ el bűnt, vagy a nagy lehetőségét akarja megragadni oly módon, hogy életében először megszegi a törvényt. A kisember esélyt kap arra, hogy övé legyen egy vonzó nő szerelme, megszabaduljon egy kellemetlenségeket okozó rokontól, vagy régóta dédelgetett vállalkozásához megszerezze a kezdőtőkét. Mindössze rövid időre fel kell függesztenie morális értékrendjét, ám ezzel tragikus események sorozata veszi kezdetét, és az irányítás teljesen kicsúszik a főhős kezéből. A két alkotást erős szálak fűzik egybe. Nagyjából azonos terjedelmű kisregényekről van szó, mindkettőnek férfi az elbeszélője, és leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy bűntények kiterveléséről, kivitelezéséről, és a nem várt következményekről szólnak. Mindkét elbeszélő sallangmentes, lecsupaszított, tőmondatokra épülő nyelven ír, jellemzésre, a környezet leírására nem sok szót vesztegetnek, gyakran élnek a kihagyás eszközével, a párbeszédekben nem alkalmazzák a jól bejáratott „mondta”, „kérdezte”, „felelte” kifejezéseket. Mindezek hihetetlenül felgyorsítják a szövegek tempóját, a dialógusok színpad, a sztorik mozivászon után kiáltanak. A gazdasági világválság követő évek Amerikája Cain szemében a család, az emberi kapcsolatok, az erkölcs erodálódásának, az ösztönök elszabadulásának kora is.

Regényeinek magyar kiadásai

A postás mindig kétszer csenget

• Pantheon Kiadó, Bp., 1938, Kovács György fordítása
• Európa Könyvkiadó, Bp., 1957, Kovács György fordítása
• Európa Könyvkiadó, Bp., 1982, Kovács György fordítása, ISBN 963-07-3136-3
• Montázs Könyvkiadó, Bp., 1991, Kovács György fordítása, ISBN 963-7821-01-5 (Híres filmek – híres regények sorozat)
• Európa Könyvkiadó, Bp., 2007, Uram Tamás fordítása, ISBN 978-963-07-8270-8

Dupla vagy semmi

• Európa Könyvkiadó, Bp., 2007, Uram Tamás fordítása, ISBN 978-963-07-8335-4

Szerenád

• Nova Irodalmi Intézet, Bp., 1938, dr. Braun Soma fordítása
• Kozmosz Könyvek, 1974
• Európa Könyvkiadó, Bp., 2009, Siklós Márta fordítása, ISBN 978-963-07-8772-7

Mildred Pierce

• Európa Könyvkiadó, Bp., 2008, Siklós Márta fordítása, ISBN 978-963-07-8441-2

Filmek Cain-művek alapján

• She Made Her Bed, USA, 1934, rendezte Ralph Murphy (a The Baby in the Icebox című novella alapján)
• Wife, Husband and Friend, USA, 1939, rendezte Gregory Ratoff (a Two Can Sing című története alapján, amely Career in C Major címen is ismert)
• Az utolsó kanyar (Le dernier tournant), Franciaország, 1939, rendezte Pierre Chenal (A postás mindig kétszer csenget című regényből)
• When Tomorrow Comes (címváltozat: The Modern Cinderella), USA, 1939, rendezte John M. Stahl (a The Root of His Evil című regényből)
• Megszállottság (Ossessione), Olaszország, 1943, rendezte Luchino Visconti (A postás mindig kétszer csenget című regényéből - a mű címe nem szerepel a főcímben)
• Gyilkos vagyok (címváltozat: Kettős kárigény) (Double Indemnity), USA, 1944, rendezte Billy Wilder a Dupla vagy semmi című regényből
• Mildred Pierce, USA, 1945, rendezte Michael Curtiz
• A postás mindig kétszer csenget (The Postman Always Rings Twice), USA, 1946, rendezte Tay Garnett
• Everybody Does It, USA, 1949, rendezte Edmund Goulding (a Two Can Sing című története alapján, amely Career in C Major címen is ismert)
• Slightly Scarlet, USA, 1956, rendezte Allan Dwan (a Love's Lovely Counterfeit című regényből)
• Serenade, USA, 1956, rendezte Anthony Mann
• Interlude, USA, 1957, rendezte Douglas Sirk Cain egyik története alapján
• Konto ausgeglichen, Németország, 1959, rendezte Franz Peter Wirth (a Der Defraudant című regénéyből) (tévéfilm)
• ITV Play of the Week, 1960 (tévésorozat-epizód a Dupla vagy semmi című regényéből)
• Kraft Mystery Theater, 1963, tévésorozat-epizód Shadow of a Man címmel a Dupla vagy semmi című regényéből – a mű címe nem szerepel a főcímben
• Interlude, USA, 1968, rendezte Kevin Billington Cain egyik története alapján, a főcímlistán nem szerepel, hogy az 1957-es filmváltozat forgatókönyvén alapul
• Double Indemnity, USA, 1973, rendezte: Jack Smight, tévéfilm
• A postás mindig kétszer csenget (The Postman Always Rings Twice), USA, 1981, rendezte Bob Rafelson
• Butterfly, USA, 1982, rendezte Matt Cimber
• Girl in the Cadillac, USA, 1995, rendezte Lucas Platt (The Enchanted Isle című regényéből)
• Szenvedély, Magyarország, 1998, rendezte Fehér György A postás mindig kétszer csenget című regényből
• Buai laju-laju, Malajzia, 2004, rendezte U-Wei Haji Saari A postás mindig kétszer csenget című regényből, a mű címe nem szerepel a főcímben
• Mildred Pierce, USA, 2011, rendezte Todd Haynes, ötrészes tévésorozat

További információk

• James M. Cain oldala az imdb.com-on
• Kritika három regényéről a Magyar Narancsban
• Kritika A postás mindig kétszer csengetről az ekultura.hu-n
• Kritika a Dupla vagy semmiről az ekultura.hu-n
• Kritika A postás mindig kétszer csengetről és a Dupla vagy semmiről avorospostakocsi.hu-n
• Angol nyelvű interjú az íróval