Jamriska Lajos
Jamriska Lajos (Rákoskeresztúr, 1854. augusztus 28.[1] – Pécel, 1935. június 1.)[2] községi jegyző, közigazgatási szakíró.
Élete szerkesztés
Nemes Jamriska János és Vladár Karolina harmadik gyermekeként született, 1854. szeptember 3-án keresztelték. A gimnáziumot Aszódon, Selmecbányán és Kecskeméten végezte, ahol 1873-ban érettségi vizsgát is tett. 1875-ben szülőhelyére hívták meg községi segédjegyzőnek. Miután a jegyzői vizsgát letette, 1883-ban Iklad község, 1890-ben pedig Pécel választotta meg jegyzőjének, 1925-ben a közgyűlés örökös díszelnökké választotta.[3] Az országos központi jegyzői egyletnek alelnöke volt. 1934-ben díszközgyűlés keretében Pécel díszpolgárává választották.[4] 1935. június 1-jén hunyt el szívizom elfajulás és általános vízkór következtében, 1935. június 2-án délután helyezték örök nyugalomra.[5] Felesége Hanisch Anna volt.
Rendes munkatársa volt 1879-től 1888-ig a Községi Közlönynek. Írt még a Pesti Naplóba, Budapesti Hirlapba, Üstökösbe, Váczi Hirlapba sat.
Munkái szerkesztés
- A közsegi ügykezelés kézikönyve. Vezérfonal községi jegyzők, elöljárók, főleg pedig a községjegyzői szigorlatra készülők számára. A magyarországi községi és körjegyzők központi egylete által 300 forint díjjal kitüntetett pályamű. Bpest, 1888. (Szegedi Alberttel együtt).
- A községi és közjegyzői hivatása. Uo. 1889. (A komárommegyei jegyzői egylet által 100 forint pályadíjjal kitüntetett munka.)
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
További információk szerkesztés
- Jegyzői Almanac 1892-re. Nagy-Becskerek 115., 116., I. arcképpel.
- Magyar Géniusz 1895. arcképpel.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.