Wikipédia

Janovics Ferenc

magyar ejtőernyős
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Janovics Ferenc (1948–) magyar hivatásos katona (alezredes), ejtőernyős sportoló, oktató,[2] balesetvizsgáló, tandem pilóta; siklóernyő pilóta. Beceneve „Janó”. A magyar ejtőernyős katona-válogatott tagja, majd segédedzője. A katona ejtőernyősök osztályba sorolásában a rendszeresített legmagasabb, az Aranykoszorús I. osztályú Ejtőernyős címet az elsők között kapta meg.[3] 2000-ben a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének budapesti tagszervezeti elnöke.[4][5] Összes ugrása: 11 053. Legmagasabb ugrása: 7000 m, a legalacsonyabb: 170 m.

Janovics Ferenc
Született1948 (76 éves)[1]
Szolnok[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpálya szerkesztés

Általános iskolai és ipariskolai tanulmányait Budapesten végzi, majd a Vegyesipari Javító Vállalat mérlegjavító szakmunkása mérlegkészítő műszerészként.[6] 1967-69 között sorkatonaként szolgál Szolnokon, tartalékos szakaszvezetőként szerel le.[7] Hogy továbbra is végezhessen ejtőernyős ugrásokat, olyan munkahelyeket keres, melyeknek repülő-ejtőernyős klubjuk van. 1970-72 között a Ganz-Mávag Gépgyárban, 1972-73 között a Csepeli Vasműveknek dolgozik.[8] 1973-77 között katonaként továbbszolgáló Szolnokon, az újonnan megalakult MN. 27. Önálló Mélységi Felderítő Századában, mint ejtőernyős kiképző őrmester (ugrató parancsnok) (Kiss, 2012, 129. o.).[9] 1975-ben soron kívül léptetik elő törzsőrmesterré,[10] hála gépésztechnikusi érettségijének.[11]

1978-ban kerül Szentkirályszabadjára az AN-26 tip. szállító szd. fedélzeti ugrató parancsnoki[12] beosztásába, később ő lesz a repülőszázad testnevelője is. 1980-ban ejtőernyős szakon tesz tiszti vizsgát Szolnokon,[13] majd alhadnagyként[14] szolgál Isaszegen a különleges anyagtároló osztályvezetőjeként.[15] A magyar katonai üzemben lévő személyi, teher, fék és katapult ülésekbe épített pilótaernyők bevizsgálásával, üzemben tartásával, javításával és selejtezésével foglalkozik, emellett a beérkező új, ill. a nagyjavításokból visszaérkező személyi ejtőernyők próbaugrásaiban (beugrás) is részt vesz.

1981-ben a szegedi Juhász Gyula Főiskolán végez földrajz-testnevelő tanárként[16] levelező tagozaton. 1984-ben soron főhadnaggyá[17] lép elő, 1987-ben saját kérésére[18] áthelyezik Szentkirályszabadján települő harci helikopter dandárhoz ejtőernyős szakaszparancsnoki[19] majd mb. századparancsnoki beosztásba. 1990-ben soron kívül századossá lép elő, kinevezik a MH Repülőfőnökség ejtőernyős főtisztjévé.[20] Ekkortájt az Ejtőernyős Alosztály megkísérli magyar ejtőernyők gyártását, amiben partnerük a Salgótarjáni Ruhagyár volt[21][22] 1992-ben az újonnan alakult Repülőműszaki Intézet állományába kerül ejtőernyős főtiszti beosztásba,[23] és befejezi tanulmányait a MN Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem repülő összfegyvernemi parancsnoki szakán.[24] Még ebben az évben soron kívül őrnaggyá léptetik elő, az újonnan alakult MH Katonai Légügyi Hivatal kiemelt főelőadója lesz.[25] 1994-ben a Közlekedési Főfelügyelettől szakértői minősítést kap.[26][27] 1998-ban soron alezredessé lép elő.[28] 2000-ben az átszervezések okán megszűnik az ejtőernyős beosztás, így nyugdíjba vonul.

2000–2003 között segédmunkás, sofőr, magántitkár, majd biztonsági őr. A Budapesti és Pest-megyei Mérnöki Kamara szakértői engedélyt ad ki számára.[29] 2003-ban az MH Katonai Léügyi Hivatal szakértői engedélyét kiterjeszti állami légijárművek vizsgálatára is.[30] 2003-ban a Polgári Légiközlekedési Szervezet főigazgatója ejtőernyős balesetek kivizsgálásához[31] kéri fel külső munkatársként, majd 2004-ben teljes állásban. 2005-10 között a szervezet jogutódjánál, a Közlekedés Biztonsági Szervezetnél vezető főtanácsos. Baleset kivizsgálóként tevékenykedik, míg egy bírósági tárgyaláson, 2010-ben előbb szakértőként, majd tanúként – szakmai kérdésekben – jogi vitába keveredik foglalkoztatójával. 2011-ben indoklás nélkül beosztásából felmentik,[32] és véglegesen nyugdíjba vonul.

Sportegyesületei szerkesztés

  • Ganz-MÁVAG Ejtőernyős Klub (1963-1967)[33]
  • Szolnok Gyulai György Honvéd Sportegyesület (1967-1969)
  • Ganz- MÁVAG Ejtőernyős Klub (1969-1972)
  • Csepel Vas- és Fémművek (1972-1973)[2]
  • BHG Ejtőernyős Klub és annak jogutódjai (pl. Sky Escort Hungary Aero Club) (1982-2010)[34]
  • Szolnok Gyulai György Honvéd Sportegyesület (1973-1977)[2]
  • BHG Ejtőernyős Klub és annak jogutódjai (pl. Sky Escort Hungary Aero Club) (1982-2010)[34]
  • Asbóth Oszkár Honvéd Ejtőernyős Klub (1978-1981)[2]
  • BHG Ejtőernyős Klub és annak jogutódjai (pl. Sky Escort Hungary Aero Club) (1982-2010)[34]

Sportpályafutása szerkesztés

Általános iskolásként tornázik, szakiskolában cselgáncsot tanul. Első ugrását 1965. április 18-án hajtja végre Gödöllőn. 1966-ban oktató gyakornok,[33] III. oszt. repülésirányító. 1967-ben segédoktató, 1969-ben oktató,[35] 1993-ban beugró oktató,[36] 2006-ban tandem pilóta lesz. 2002-ben FAI-minősítést szerez (A-B-C-D Senior Parachutist) (HUN 0273). 2005-ben alapfokú siklóernyős tanfolyamot végez. A 10 000. ugrást 1994. szeptember 29-én Marcaliban, az utolsót (11 053) pedig 2010. július 3-án Lützelin.[37] Legmagasabb ugrásmagassága 7000 m (Taszár – oxigénkészülék nélküli rekordkísérletét nem hitelesítették), legalacsonyabb ugrásmagassága 170 m (Szolnok).

Csapattagságok szerkesztés

  • 1970-től 1980-ig a Magyar Nemzeti Válogatott tagja, amit 1982-ig később meghosszabbítottak.[38]

Világbajnokságok szerkesztés

  • 1972-ben XI. Ejtőernyős Világbajnokság (Tahlequah repülőtér, Oklahoma, USA). A válogatott további tagjai: Kovács József, Varga József, Hüse Károly, Mészárovics György.[39]
  • 1974-ben XII. Ejtőernyős Világbajnokság (Szolnok, Magyarország). Nem tudott részt venni, mert nem tudta kifizetni a formaruhát.
  • 1976-ban XIII. Ejtőernyős Világbajnokság (Guidona repülőtér, Róma, Olaszország), csapat negyedik.[40] A válogatott további tagjai: Varga József, Tímár Vince, Mészárovics György, Hüse Károly.
  • 1978-ban XIV. Ejtőernyős Világbajnokság (Zágráb, Jugoszlávia), egyéni ötödik. A válogatott további tagjai: Tímár Vince, Juhász Zoltán, Varga József és Mészárovics György.
  • 1980-ban a XV. Ejtőernyős Világbajnokság (Kazanlak, Bulgária). A férfi válogatott további tagjai: Juhász Zoltán, Mészárovics György, Tímár Vince és Varga József.

Magyar bajnokságok szerkesztés

  • 1967-ben I. Ejtőernyős "Kék Balaton" Kupa csapat első[41]
  • 1968-ban ejtőernyős többtusa országos egyéni bajnok.[2]
  • 1969-ben országos négytusa csapat összetett bajnok.[2]
  • 1973-ban budapesti és országos négytusa csapat bajnok.
  • 1978-ban egyéni célba ugrásban és egyéni összetettben magyar bajnok[2][42][43]
  • 1973-ban budapesti és országos négytusa csapat bajnok.
  • 2007-ben Magyar Nyílt Nemzeti Bajnokság (Szeged) I. forduló siklóernyős célraszálló verseny egyéni második[44]

Egyéb versenyek szerkesztés

  • 1971-ben Adria Kupa (Európa-bajnokság) csapat harmadik.
  • 1971-ben az I. Nemzetközi Ejtőernyős Négytusa Versenyen csapat második, egyéni negyedik (célbaugrásban legtöbb pont)[2]
  • 1973-ban budapesti és országos négytusa csapat bajnok.
  • 1973-ban a Baráti Hadseregek III. Spartakiádja (Prága, Csehszlovákia)[45]
  • 1974-ben W VII. Mistrzostwach Spadochronowych Armii Zaprzyjaznionych 1974 r. csapat harmadik (Krakkó, Lengyelország).[46]
  • 1977-ben katonai olimpia (Cienfuegos, Cuba) csapat célbaugrás második hely[47]
  • 1978-ban Veszprémben az I. Bakony Kupán egyéni stílusugrás második hely, egyéni összetett harmadik hely, csapat célbaugrás és csapat összetett második hely[48]
  • 1986-ban az 5. nemzetközi téli játékokon csapat harmadik (Paraschi/Mennschaft) (Hochfilzen, Ausztria).[49] A csapat további tagjai: Dér László, Kardos János, Juhász Károly.

Rekordok és kísérletek szerkesztés

  • 1981-ben nem hitelesített magyar ejtőernyős rekordkísérlet: az első tízfős kupola formaugrás.[2]
  • 1992-ben a Csobánc-hegyen emlékugrást végrehajtó csapat tagja.
  • 1994-ben egy magassági rekordkísérletben (7000 m, oxigén maszk nélkül – a FAI nem hitelesíti)[50] csapattag.
  • 1995-ben a magyar Guinness-rekord csapat tagja: Magyarországon a legtöbbet ugró 10 fő (81291 ugrás) egy hőlégkosárban. A csapat további tagjai: Mészárovics György, Ölvedi János, Sonkoly Lóránd, Varga József, Mészáros György, Dér László, Tímár Vince, Ecsédi András, Antalic Jenő.[2][51][52]

Elismerések szerkesztés

Összesen 12 kitüntetést szerez, fenyítve nincs.

  • 1971. március 15-én a Magyar Repülő Szövetség négy nemzeti rekordot ismert el[53] a részéről.
  • 1972-ben elnyeri a FAI aranykoszorús ejtőernyős címét[54]
  • 1975-ben megkapta a Magyar Köztársaság érdemes sportolója minősítést (az 1971-es Adria Kupán elért eredmény nyomán).[55]
  • 1978-ban OTSH Kiváló munkáért érdemérem[56]
  • 1980-ban elnyeri a FAI három gyémánttal díszített ejtőernyős címét[57]
  • 1981. szeptember 25-én kiváló munkáért érem arany fokozata[58]
  • 1981. szeptember 29-én aranykoszorút[59]
  • 1981-ben aranykoszorús beugró oktatói minősítést kapott.
  • 1988. 03. 11-én kiváló munkáért érem arany fokozata[60]
  • 1998-ban, 50 éves korában ajándékként az MN Repülőfőnök MIG-21-UM repülést ajánlott fel neki (1998.11.17., repült idő: 30 perc, túlterhelés: 6,1G).
  • 2000-ben megkapja a Honvédelmi Miniszter dísztőrét.
  • 2006-ban a gazdasági és közlekedési miniszter dicséretében részesül (III-2/1/2/1/2006) a szlovák repülőbaleset vizsgálata kapcsán.

Írásai szerkesztés

Több szakmai lapban jelentek meg elemző írásai. Éves beszámolókat készített a Közlekedés Biztonsági Szervezet számára ejtőernyős és siklóernyős repülésbiztonsági kérdésekről 2003-tól 2009-ig. A Magyar Honvéd és a Repülés című lapokba is írt az ejtőernyősök életéről.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  2. ↑ a b c d e f g h i j Boda, J (2015). Ejtőernyősök. Leventék, sorkötelesek és sportolók. A polgári ejtőernyőzés története Magyarországon. Zrínyi, Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 327 666 2.
  3. ↑ Boda, J (2012). A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének /MEBSZ/ története. In. Boda, J és Ruszin, R (Szerk)(2012). Levegőből harcba - A magyar katonai ejtőernyőzés története és változó feladatrendszere. Zrínyi Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 327 536 8
  4. ↑ Katona, M, I (2000). Földön és levegőben. Magyar Honvéd, 9 (6), 18-19.
  5. ↑ Boda, J (2012). A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének /MEBSZ/ története. In. Boda, J és Ruszin, R (szerk.)(2012). Levegőből harcba - A magyar katonai ejtőernyőzés története és változó feladatrendszere. Zrínyi Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 327 536 8
  6. ↑ 423/akvi sz. 1966 sz. szakmunkás bizonyítvány
  7. ↑ A 762436 sz. ig. - pcs. sz.: 10/69 zpcs P.H.
  8. ↑ Budapest városi Tanács Munkakönyvkiállító Kirendeltsége, 353622 sz. munkakönyv
  9. ↑ Kiss, L (2012). A hadműveleti mélységi felderítők története - Az MN. 27. Önálló Mélységi Felderítő Század története (1973-1977). In. Árvai, Z et. al. (2012) Legendák és titkok katonái - A mélységi felderítés története. Zrínyi Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 327 537 5
  10. ↑ Magyar Néphadsereg 27. önálló felderítő század, 080001 sz. Szolgálati jellemzés Soronkívüli előléptetési javaslat alkalmából
  11. ↑ PB-41/1975 sz. iparitechnikusi oklevél
  12. ↑ Magyar Néphadsereg 89. szállító repülőszázad, 080001 sz. 1978. évi Tiszti, tiszthelyettesi alapminősítés
  13. ↑ Magyar Néphadsereg Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, 323/1980 sz. oklevél
  14. ↑ A Honvédelmi Miniszter 0559 sz. 1980. augusztus hó 19-én kelt parancsa
  15. ↑ Magyar Néphadsereg Központi Repülő Anyagraktár, 170-036954 sz. Szolgálati jellemzés kitüntetési javaslat alkalmából
  16. ↑ Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz-testnevelés szak, 5-1981 sz. oklevél
  17. ↑ SzüFcsf. 0948, Javaslat soron kívüli előléptetésre
  18. ↑ Magyar Néphadsereg Repülőanyag Ellátó Központ, Szolgálati jellemzés áthelyezési kérelem alkalmából. Saját irat, kelt Isaszeg, 1987. április 23.
  19. ↑ Magyar Honvédség Bakony Harcihelikopter ezred, 469/611 Lnsz. Szolgálati jellemzés kinevezési javaslat alkalmából
  20. ↑ MH Lére.Fcsf-s, 0142/fcsf.
  21. ↑ Spekon Sächsische Spezielkonfektion Gmbh Vorführung, kelt Seifhennersdorf, den 8.5.1998
  22. ↑ Gaál, P, Á (1992). (Ámulatba)ejtőernyő - Kiugrottak, hogy beugorják. Magyar Honvéd, 3 (52-53), 32-33.
  23. ↑ MH Re.Műszaki Intézet, 290/Szü.
  24. ↑ Zrínyi Miklós Katonai Akadémia honi légvédelmi-összfegyvernemi szak, 671-8/1988 sz. oklevél
  25. ↑ MH LHH, 707/HFCSF.
  26. ↑ Közlekedési Főfelügyelet, 346/94 0017 szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély: légi-közlekedésbiztonsági (ejtőernyő)
  27. ↑ Közlekedési főfelügyelet, 346/94 0016 sz. szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély: ejtőernyő tervezési, gyártási, javítási, üzemeltetési szakterületen
  28. ↑ A Magyar Köztársaság Honvédelmi Miniszterének 520/1998 számú határozata a személyi állományra vonatkozóan
  29. ↑ Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, 01-10396 sz. közlekedési szakértői engedély
  30. ↑ Honvédelmi minisztérium Katonai Légügyi Hivatal, 001/2003 sz. engedély állami légiközlekedési szakértői tevékenységre
  31. ↑ 2003. április 30-án kelt tanúsítvány légiközlekedési balesetkivizsgáló tanfolyamról
  32. ↑ Közlekedésbiztonsági Szervezet, JIH/2/1/2011 sz. felmentés
  33. ↑ a b 65/10 nytsz. ugrókönyv
  34. ↑ a b c 940118 nytsz. ugrókönyv
  35. ↑ Közlekedési és- Postaügyi Minisztérium Légügyi Főigazgatóság, 2225 sorszámú szakszolgálati engedély
  36. ↑ Légügyi Hatóság Közlekedési Felügyelet, 072225 sz. jogosítvány ejtőernyős szaktevékenységre
  37. ↑ 940113 sz. ugrókönyv
  38. ↑ Magyar Repülő Szövetség, 10/19-2/1982 nytsz. kinevezés
  39. ↑ World Parachuting Championships Oklahoma-USA-1972, International Achievement Award - Outstanding Achievement
  40. ↑ Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központ Repülési Osztály Rep. Oszt. Vez. felkérése, kelt Budapest, 1976.08.25.
  41. ↑ Oklevél, kelt Balatonfüred, 1967. augusztus hó 27.
  42. ↑ Pilóta, 95/3, 25. o.
  43. ↑ Emléklap, kelt Pér, 1978.VII.25.
  44. ↑ aunAIR Oklevél, kelt Szeged, 2007. március 31
  45. ↑ Boldizsár, G, Gáll, G, Novák, B (2018). A magyar ejtőernyőzés 100 éve. Zrínyi Kiadó, Budapest. 153. o. ISBN 978 963 327 754 6
  46. ↑ Glowny Isnpektor Szkolenia, Kraków, wrzesien 1974 r.
  47. ↑ Ministerio De Las Fuerzas Armadas Revolucionarias, De La Republica De Cuba, Comite Deportivo De Los Ejercitos Amigos Diploma, 1977 septiembre
  48. ↑ Versenyjegyzőkönyv az I. Bakony Kupa ejtőernyős versenyről, Veszprém, 1978. július 1-6.
  49. ↑ Österreichisches Bundesheer Urkunde, kelt Hochfilzen, 1986
  50. ↑ Gajdán, M (1994). Egy rekord utóélete. Magyar Honvéd, 5 (47), 20.
  51. ↑ Guinness Rekordok Könyve, 1997. 233. oldal / 1999. 259. oldal
  52. ↑ Janovics, F (1996). Világrekord a Hortobágyon, avagy 81 300 ejtőernyős ugrás gazdái az égen. Top Gun, 1996/1, 58.
  53. ↑ Magyar Repülő Szövetség elismerése nemzeti rekord felállításáért, kelt Budapest, 1971.03.15-én
  54. ↑ Nemzetközi Repülő Szövetség, Magyar Repülő Szövetség, H. 172. sorszámú arany teljesítmény jelvény. Kelt Budapest, 1972. XII. 7.
  55. ↑ Országos Testnevelési és Sporthivatal, Magyar Repülő Szövetség, kelt Budapest, 1975.02.25.
  56. ↑ Ki kicsoda a magyar repülésben (1995). Victoria. ISBN 963 7660 52 6
  57. ↑ Nemzetközi Repülő Szövetség, Magyar Repülő Szövetség, H. 3. sorszámú gyémánt teljesítmény jelvény. Kelt Budapest, 1980. febr. 3.
  58. ↑ Magyar Honvédelmi Szövetség, Kiss Lajos vőrgy. MHSZ főtitkár kézjegyével, kelt Budapest, 1981. szept. 25.
  59. ↑ Aranykoszorús I. osztályú ejtőernyős kitüntető cím és jelvény, Czinege Lajos hdtbk. Honvédelmi Miniszter kézjegyével, kelt Budapest, 1981. szeptember 29.
  60. ↑ Magyar Honvédelmi Szövetség, Kéri György vőrgy. MHSZ főtitkár kézjegyével, kelt Budapest, 1988. 03. 11.

Források szerkesztés

  • Szödi Sándor: Az ejtőernyőzés áttekintése, története a selyemszárnyak története – 1993. Budapest, Műszaki Könyvkiadó

Külső hivatkozások szerkesztés

  • Samu Ferenc. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Janovics_Ferenc&oldid=26897701”