Jenbach Béla
Jenbach Béla, eredetileg Jakobovits vagy Jacobowicz (Miskolc, 1871. április 1. – Bécs, 1943. január 21.) magyar származású osztrák színész, szövegíró. Nővére, Jenbach Ida német nyelvterületen játszó színész, forgatókönyvíró.
| Jenbach Béla | |
| Született | Jakobovits Béla 1871. április 1.[1][2][3][4][5] Miskolc[6] |
| Elhunyt | 1943. január 21. (71 évesen)[1][2][3][4][5] Bécs[7] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jenbach Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Jenbach Béla Miskolcon született, öten voltak testvérek. A Mindszent tér 12. alatt laktak, de több család is élt az udvarban. Anyjuk nevelte őket, az apa máshol dolgozott, csak a pénzt küldte havonta a családjának. Már gyerekkorában érdeklődni kezdett a színház iránt, nővérével, Idával jártak a színházba. A fiú színész akart lenni, ezért 18 évesen Bécsbe ment, ahol kiválóan, akcentus nélkül elsajátította a német nyelvet. Elvégezte a színiakadémiát, és a Burgtheaterben kezdett játszani. A nevét ekkor változtatta Jenbachra. Egy barátja tanácsára librettóírással kezdett foglalkozni. A Café Sperl nevű kávéházban – amely a bécsi művészek törzshelye volt – találkozott Kálmán Imrével, és számára írta meg Leo Steinnel közösen a Csárdáskirálynő (akkor még Éljen a szerelem címmel) német nyelvű szövegét. A Johann Straussról elnevezett színházban már a bemutató előtt hetekkel minden jegy elkelt, az operett hatalmas sikert aratott. Jenbach a harmadik felvonásába beírta szülővárosát, Miskolcot is. Nevéhez ezen kívül még több operett szövegkönyve is fűződik (többnyire társszerzőkkel).
Felesége a katolikus Anna Brandstätter színésznő volt, egy lányuk (Lydia) született. Az Anschluss után sem akart emigrálni, 1940-től azonban már bujkálni kényszerült, egy a Kaunitzgasse közelében lévő pincében. Egészsége megromlott, gyomorrákkal kórházba került és 1943-ban elhunyt. Felesége csak nyolc nappal élte túl, ő 1943. január 29-én halt meg mellrákban.
Jenbach Béláról 1955-ben Bécs Hietzing negyedében utcát neveztek el.
Művei szerkesztés
- Lila dominó, 1912 (Emerich von Gattival), zene: Charles Cuvillier
- Egy nap a paradicsomban, 1913 (Leo Steinnel), zene: Edmund Eysler
- Csárdáskirálynő, 1915 (Leo Steinnel), zene: Kálmán Imre
- A hollandi menyecske, 1920 (Leo Steinnel), zene: Kálmán Imre
- A kék mazur, 1920 (Leo Steinnel), zene: Lehár Ferenc
- Clo-Clo (Apukám), 1924, zene: Lehár Ferenc
- Paganini, 1925 (Paul Kneplerrel), zene: Lehár Ferenc
- A cárevics, 1927 (Heinz Reicherttel), zene: Lehár Ferenc
- Die Fahrt in die Jugend, 1933 (Ludwig Hirschfelddel), zene: Eduard Künneke
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bela Jenbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bela Jenbach című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források szerkesztés
- Fedor Vilmos: Miskolc és a Csárdáskirálynő. minap.hu. Miskolc: MIKOM (2021. április 4.) (Hozzáférés: 2021. április 4.)
- Kleines österreichisches Literaturlexikon. H. Giebisch, L. Pichler, K. Vancsa (szerk.). Bécs: Brüder Hollinek. 1948.
- Felix Czeike: Historisches Lexikon Wien 3. Bécs: Kremayr & Scheriau. 1994.
