Jevpatorija
Jevpatorija (ukránul Євпаторія, oroszul Евпатория, krími tatár nyelven Kezlev, örményül Եվպատորիա [Jevpatoria], görögül Ευπατορία, Κερκινίτις [Eupatoria, Kerkinitisz], törökül Gözleve) város a Krím félszigeten.[3]
| Jevpatorija (Євпаторія) | |||
 | |||
| Jevpatorija látképe a tenger felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Krími Köztársaság | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | i. e. 497[1] | ||
| Polgármester | Andrij Petrovics Danilenko | ||
| Irányítószám | 97400—97490 | ||
| Körzethívószám | +380-6569 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 108 248 fő (2020)[2] | ||
| Népsűrűség | 886 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 10 m | ||
| Terület | 120,7 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 33° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 00″, k. h. 33° 21′ 30″ | |||
| Jevpatorija weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jevpatorija témájú médiaállományokat. | |||
Földrajza és éghajlata szerkesztés
A város a sztyeppeövezetben fekszik. A szárazföld felől a Szaki járás, dél felől a Fekete-tenger határolja. A Kalamiti-öböl 20 kilométeres tengerpartja mentén található. Kijevtől légvonalban 619 km-re, vasúton 900 km-re autóúton 788 km-re helyezkedik el. Szimferopoltól mért távolsága 64 km illetve 93 km illetve 69 km. Vízforrásai: a Mojnaki-tó, a Szasik-Szivas-tó, a Zsemcsuzsne-tó, a Funaki-tó és a Jali-Majnak-tó.
Története szerkesztés
Az i. e. 497-ben alapították. Kerkinitida néven az i. e. 3–i. sz. 2. századig görög település volt itt. A terület újabb fejlődése az Oszmán Birodalommal kezdődött, amikor 1475-ben Gezlev (Kezlev) néven erődöt építettek. A 16. században az erődöt jelentősen kibővítették és megerősítették. A település jelenlegi neve VI. Mithridatész pontoszi királytól származik. Amikor az Orosz Birodalom meghódította a Krímet és elfoglalta a várost, Eupatorra nevezték át.[4] A 19. század elején új kikötő épült a városban és a város lett a krími karaiták központja. Ebben az időben kezdett kialakulni az üdülőhely jellegű városkép. A tengerparti részen számos városi strandot alakítottak ki. A közeli tavakban lévő iszapot használják a gyógyításban és a vizet gyógyhatású ásványvízként.
Népesség szerkesztés
A város lakosainak száma az elővárosok nélkül 107 044 fő (2013).
A népesség összetétele: orosz - 64,9%; ukrán - 23,3%; krími tatár - 6,9%; fehérorosz - 1,5%; örmény - 0,5%; zsidó - 0,4%; tatár - 0,2%; lengyel - 0,2%; moldovai - 0,2%; azeri - 0,2%[5]
Közigazgatás szerkesztés
A városi önkormányzat felügyelete alá tartoznak a Zaozerne, Novoozerne és Mirnij településrészek is.
Közlekedés szerkesztés
A legközelebbi vasútállomás a Jevpatorija üdülőhely nevű vasúti megállóhely. Ennek a közelében található a távolsági autóbusz-állomás. A központtól 2 km-re északkeletre található a város fő vasútállomása, a Jevpatorija-Tovarnaja.
Látnivalók szerkesztés
- Szasik-Szivas tó – Jevpatorija keleti részén található. Egykor öböl volt, de egy homokpad segítségével tavat alakítottak ki. Az egész Krím legnagyobb sós tava. Területe 8000 ha. Már az ókorban is sót bányásztak ezen a helyen. Az orosz fennhatóság idején, a 15. századtól a jómódú ukránok és moszkvaiak számra az itt kitermelt só használata szokás volt.[6]
- Sukurla-Efendi mecset – Tatarszkaja u., 66
- Örmény Szent Mihály-templom – Internacionalna u. 44.
Testvértelepülései szerkesztés
- Joánina
Görögország (1989) - Figueira da Foz
Portugália (1989) - Ludwigsburg
Németország (1992) - Zákinthosz Görögország (2002)
- Ostrowiec Świętokrzyski
Lengyelország (2004) - Krasznogorszki járás (Moszkvai terület)
Oroszország (2006) - Belgorod Oroszország (2010)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://evpatoriya-history.info/
- ↑ 2020. április 24., https://www.gks.ru/storage/mediabank/Численность%20по%20МО_Site.xlsx, http://web.archive.org/web/20200424113056/https://www.gks.ru/storage/mediabank/Численность%20по%20МО_Site.xlsx
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ Історія місцевості. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
- ↑ 2001-es népszámlálás adatai
- ↑ Пам'ятник природи. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
Források szerkesztés
- A város honlapja Archiválva 2015. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- a város történelme
- Adatlap, statisztika
- fényképek Archiválva 2010. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben - (oroszul)
