Csilin
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Csilin Kína egyik északkeleti tartománya.
| Csilin (吉林省 Jílín Shěng) | |
 | |
| Rövidítés: 吉 pinjin rövidítés: Jí | |
| Név eredete | A mandzsu girin ula kifejezésből, jelentése: a folyó mentén |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Közigazgatási szint | Tartomány |
| Székhely | Changchun |
| Prefektúrák (地区) | 9 |
| Megyék (县) | 60 |
| Járások (乡) | 1006 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Wang Yunkun |
| Kormányzó | Wang Min |
| Terület | 187 400 km², 13. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 073 453 fő (2020. nov. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 145 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 91% Koreai – 4% Manchu – 4% Mongol – 0,6% Hui – 0,5% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 295,8 milliárd CNY, 20. a rangsorban |
| GDP per fő | 10 900 CNY, 14. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Csilin weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csilin témájú médiaállományokat. | |
Történelem szerkesztés
Ez a terület sokáig nem számított Kína részének. Különböző koreai királyságok terjesztették ki rá hatalmukat. Kínával először a hódító nomád népek révén került egy államba. Így uralkodott területén a dzsürcsen Csin-dinasztia, majd a mongol Jüan-dinasztia. A mandzsu Csing-dinasztia idején a terület katonai kormányzójának hatalma a Japán-tengerig terjedt, tehát magába foglalta a mai orosz Tengermelléki határterületet is. A han kínaiak bevándorlását szigorúan korlátozták.
A Csing-dinasztia 1860-ban kénytelen volt átadni a Tengermelléket Oroszországnak. Ekkor engedélyezték kínaiak számára a nagyobb arányú betelepülést. A 20. század elejére már kínai volt a lakosság túlnyomó többsége.
1932-ben a tartomány területe része lett Mandzsukuo japán bábállamnak. A második világháború végén a Szovjetunió Vörös Hadserege szállta meg. A volt Mandzsukuo más részeihez hasonlóan a szovjetek itt is a kínai kommunistáknak adták át a hatalmat, akik Mandzsúriából kiindulva meghódították egész Kínát a kínai polgárháborúban.
A mai tartomány határait 1950-ben vonták meg. A kulturális forradalom idején további területeket csatoltak hozzá Belső-Mongóliából, de ezeket később visszaadták Külső-Mongóliának.
A tartomány fontos nehézipari központ. Abban az időben is súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött, amikor Kína többi területén gyors fejlődést éltek át.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China
