Jogviszony
Jogviszony alatt a jogtudományban olyan társadalmi viszonyt értünk, amelyet a jogalkotó a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott.[1]
Aszerint, amint a jogosított vagy kötelezett fél valamely jogviszonyban magánszeméllyel, vagy az állami közönséggel áll szemben, magát a jogviszonyt is magán- vagy közjogi viszonynak nevezzük.[2]
Magánjogi viszonyok szerkesztés
A polgári jogi jogviszonyok vagyoni jellegű és személy természetű viszonyok, amelyekben a felek egyenjogúak, egymáshoz képest mellérendelt pozícióban állnak, és amelyekben többnyire az akaratautonómia érvényesül.[1]
A polgári jogviszonyokat a következőképpen osztályozhatjuk:[3]
Személyi viszonyok szerkesztés
A személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyok, illetve a személyhez fűződő jogok védelmével kapcsolatos viszonyok.[3]
Vagyoni viszonyok szerkesztés
A vagyoni viszonyokon belül megkülönböztetünk dologi viszonyokat, a kötelmi viszonyokat és az öröklési viszonyok.[3] A dologi jogviszonyok tipikusan abszolút szerkezetű viszonyok, a kötelmi jogviszonyok pedig relatív szerkezetű viszonyok.
Példa szerkesztés
Jogviszony áll fenn a hitelező és az adós között: a hitelező jogosult követelni, hogy az adós teljesítsen, az adós köteles teljesíteni (relatív jogviszony). Továbbá ilyen jogviszony áll fenn a tulajdonos és minden más ember között: a tulajdonos jogosult követelni, hogy rajta kívül más az ő dolgához hozzá ne nyúljon, minden más ember köteles a tulajdonos dolgától tartózkodni (abszolút jogviszony).[2]
A jogviszony elemei szerkesztés
A jogviszonyoknak megkülönböztetjük az alanyait, a tárgyát és a tartalmát.
A jogviszony alanyai szerkesztés
A jogviszony alanyai azok a személyek, akik jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.[4]
A jogviszony tárgya szerkesztés
A jogviszony közvetlen tárgya azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell, a közvetett tárgya pedig az a dolog, amelyre ez az emberi magatartás irányul.[5]
A jogviszony tartalma szerkesztés
A jogviszony tartalma a jogviszony alanyait megillető jogosultságok és az őket terhelő kötelezettségek együttese.[6]
Közjogi viszonyok szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010
- A Pallas nagy lexikona