Johann Sigismund Kusser (Pozsony, 1660. február 13.Dublin, 1727. november) magyarországi születésű német karmester és zeneszerző.

Johann Sigismund Kusser
Életrajzi adatok
Született1660. február 13.
Pozsony
Elhunyt1727. november (67 évesen)
Dublin
SzüleiJohann Kusser st.
Pályafutás
Műfajok
Tevékenységzeneszerző, karmester
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Párizsban tanult, német operaházak karmestere, élete végéig az ír alkirály udvari karmestere volt. Több operát és önálló szimfonikus szviteket írt operarészletekből.

Kusser egy pozsonyi protestáns kántor fia volt. 1674-ben szüleivel Stuttgartba költözött, ahol udvari muzsikusként tevékenykedett. 1682-ben az ansbachi udvar hegedűseinek a francia stílust tanította. Két év múlva, 1690-ben, kapellmeister lett a braunschweig–wolfenbütteli udvarnál. Két évvel később Párizsba, majd Versailles-ba költözött, ahol Jean-Baptiste Lully barátja lett.

1690-ben az új Braunschweigi Opera első karmestere lett. A következő évben feleségül vette Braunschweiger tanácsos lányát, Hedviget. 1700-ban hazalátogatott Magyarországra, Sopronban is megfordult.

1704-ben Londonba költözött (itt Cousser néven emlegették), ahol zeneszerzőként és magántanárként dolgozott. 1707 és 1711 között Dublinban élt, ahol a Trinity College kápolnájának zenemestere lett, majd 1716-ban a „Királynő Írországi Vendégkarmestere”. Ebben a minőségében felelős volt – többek között – a királyi családot ünneplő ódák komponálásáért.

Kusser olyan zeneszerzőket tanított, illetve volt hatással, mint Reinhard Keiser, Johann Mattheson, Georg Philipp Telemann, Christoph Graupner, Georg Caspar Schürmann és Georg Friedrich Händel.

Művei szerkesztés

  • Apollon enjoué, (1700)
  • A múzsák lakomája, (1700)

Alkalmi zenék szerkesztés

  • La cicala della cetra d’Eunomio (1700)
  • An Ode Elegiecal on the Death of Mrs. Arabella Hunt (London, 1715)
  • The Universal Applause of Mount Parnassus, (ode, Dublin 1711)
  • Peace, Victory, Discord, Felicity, Plenty (serenata theatrale, Dublin, 1713)

Operák szerkesztés

  • Cleopatra (Braunschweig, 1690)
  • Julia (Braunschweig, 1690)
  • La grotta di Salzdahl (Braunschweig, 1691)
  • Narcissus (Braunschweig, 1692)
  • Andromeda (Braunschweig, 1692)
  • Ariadne (Braunschweig, 1692)
  • Jason (Braunschweig, 1692)
  • Porus (Braunschweig, 1693)
  • Erindo, oder Die unsträfliche Liebe (Hamburg, 1694)
  • Der grossmütige Scipio Africanus (Hamburg, 1694)
  • Pyramus und Thisbe getreue und festverbundene Liebe (Hamburg, 1694)
  • Gensericus, als Rom und Karthagens Überwinder (Hamburg, 1694)
  • Der verliebte Wald (Stuttgart)
  • The Man of Mode (London, 1705)

Források szerkesztés

  • Szabolcsi Bence, Tóth Aladár: Zenei lexikon 2. Zeneműkiadó, Budapest, 1965. 390. old.

További információk szerkesztés