John Hume

északír politikus

John Hume (Derry, 1937. január 18.Derry, 2020. augusztus 3.) északír politikus. 1979 és 2001 között a Szociáldemokrata és Munkáspárt (SDLP) elnöke. Élete során tagja volt az északír, a brit és az Európai Parlamentnek is. Az északír békefolyamat egyik vezető személyisége, az erőszakmentes tiltakozások, valamint a tárgyalásos békefolyamat szószólója volt. Vezető szerepet töltött be az északír konfliktust lezáró nagypénteki megállapodás létrejöttében. 1998-ban az unionista David Trimble-lel közösen kapta meg a Nobel-békedíjat.

John Hume
Született1937. január 18.[1][2][3][4][5]
Derry[6]
Elhunyt2020. augusztus 3. (83 évesen)[7][5]
Derry[7]
Állampolgársága
Nemzetiségeír
HázastársaPat Hume
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozásatanár
Tisztségeparlamenti képviselő, EP-képviselő
IskoláiSt Columb's College
KitüntetéseiNobel-békedíj (1998)
SírhelyeDerry City Cemetery[8]

A Wikimédia Commons tartalmaz John Hume témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Kezdetek szerkesztés

Katolikus családban született az északír Derryben (más néven: Londonderry). Iskoláinak elvégzése után a St. Columb’s College hallgatója volt, majd a maynooth-i St. Patrick’s College szemináriumára járt, mivel eredetileg papnak készült. Végül nem lépett egyházi pályára, és diplomájának megszerzése után visszatért szülővárosába, ahol először tanárként kezdett el dolgozni. Korán bekapcsolódott Derry közéletébe, alapítója volt a helyi hitelszövetkezetnek (credit union), valamint az 1960-as évek második felében vezető alakja a polgári jogi mozgalomnak. Tevékenységének középpontjában az unionista vezetésű önkormányzat által hátrányos megkülönböztetésben részesített katolikus közösség lakhatásának és megélhetésének javítása állt. Ennek érdekében rendszeres békés felvonulásokat szervezett a városban. Példaképének tekintette az erőszakmentes tiltakozásairól híres Martin Luther Kinget.

Politikai pályafutása szerkesztés

1969-ben független köztársaságpárti jelöltként megválasztották az északír parlamentbe (Parliament of Northern Ireland). 1970-ben társalapítója és alelnöke lett a Szociáldemokrata és Munkáspártnak (SDLP), amely a legjelentősebb köztársaságpárti erővé nőtte ki magát. Az északír parlament 1972-es megszüntetését követően 1973-tól az északír gyűlés (Northern Ireland Assembly) tagja, 1974-ben pedig rövid ideig kereskedelmi miniszter volt az unionisták és a köztársaságpártiak közös kormányában. Az északír feszültségek fokozódásával 1976-ban az Egyesült Királyság közvetlen kormányzás alá vonta Észak-Írországot és feloszlatta az 1975 óta működő alkotmányozó gyűlést, amelynek Hume is tagja volt. 1979-ben Gerry Fitt utódjaként megválasztották az SDLP elnökévé.

Először 1974-ben indult el brit parlamenti választáson, amelyen nem szerzett mandátumot, de 1979-ben (már pártelnökként) az Európai Parlament (EP) tagjává választották. Négy évvel később a brit képviselőházba is bekerült Foyle választókerületből. Mivel akkor nem volt összeférhetetlen a két mandátum, így megtartotta az EP-képviselőit is. Parlamenti képviselőként is folytatta meghirdetett erőszakmentes és tárgyalásos politikáját. Részt vett a brit és ír kormányokkal folytatott egyeztetéseken, illetve titkos tárgyalásokat kezdeményezett Gerry Adamsszel, az IRA politikai szárnyának tekintett Sinn Féin elnökével. Bár a találkozók ténye nyilvánosságra került, ami miatt Hume támadásoknak volt kitéve, de a megbeszélések folytatódtak. A tárgyalássorozat célja a Sinn Féin tárgyalóasztalhoz ültetése, egyik eredménye pedig a brit és az ír kormányfők által aláírt 1985-ös angol–ír megállapodás volt. Ezt ugyan ellenezte az unionista közösség többsége és voltak köztársaságpárti kritikusai is, a megbeszélések mégis folytatódtak, aminek folyománya az IRA 1994-es tűzszüneti bejelentése lett. Négy évvel később megkötötték a nagypénteki egyezményt, ami véget vetett az északír konfliktus fegyveres részének. Ugyanebben az évben az unionista UUP elnökével, David Trimble-lel közösen vehették át a Nobel-békedíjat az északír konfliktus befejezésében betöltött szerepükért. Emellett 1999-ben a Martin Luther King-békedíjjal, 2001-ben pedig a Nemzetközi Gandhi-békedíjjal tüntették ki. Hume a békefolyamat során felhasználta az 1960-as évek vége óta kialakult amerikai kapcsolatait is, így megszerezve támogatónak több ír származású amerikai közéleti személyiséget, például Edward Kennedy szenátort, illetve Tip O’Neillt, az Amerikai Képviselőház elnökét is.

Visszavonulása szerkesztés

Hume ezt követően az újjáalakított északír gyűlés képviselője lett. A 2000-es évek elejétől fokozatosan visszavonult a politikai élettől. 2000-ben távozott az északír gyűlésből, ezt követően huszonkét év után, 2001-ben átadta a pártelnöki tisztségét Mark Durkannak, majd 2004-ben huszonöt év után nem indult újra az európai, egy évre rá a brit parlamenti választáson. Utóbbi mandátumát huszonkét évig töltötte be, minden választáson újraválasztották, amin elindult. Visszavonulása után a globális szegénység és az európai integráció kérdései foglalkoztatták, valamint előadásokat tartott. Ezenkívül szülővárosa labdarúgócsapatának (Derry City FC) elnöki tisztét is betöltötte. 2012-ben XVI. Benedek pápa a Nagy Szent Gergely Rend lovagjává ütötte. Élete utolsó éveiben demenciával küzdött és visszavonult a közélettől. 2020-ban, nyolcvanhárom éves korában halt meg.

Jegyzetek szerkesztés

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b yfYTvKIm
  6. Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.
  7. a b John Hume: Nobel Peace Prize winner dies aged 83, 2020. augusztus 3.
  8. 214058492, 2021. március 24.

Források szerkesztés