Josimoto Banana

japán írónő

Josimoto Banana (japánul: よしもと ばなな, Hepburn-átírással: Yoshimoto Banana; Tokió, 1964. július 24. –) japán írónő.

Josimoto Banana
Élete
Született1964. július 24. (59 éves)
Tokió
Nemzetiségjapán
SzüleiTakaaki Yoshimoto
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Kitüntetései
  • Kaien Shinjin Bungakusho (1987)
  • Izumi Kjóka irodalmi díj (1988)
  • Yamamoto Shūgorō Prize (1989)
  • Murasaki Shikibu Prize (1995)
  • Bunkamura Les Deux Magots Literature Award (2000)
  • Tanizaki Prize (2022)
Josimoto Banana weboldala

Életpályája szerkesztés

Josimoto Takaaki költő és filozófus lánya. Eredeti neve Josimoto Mahoko, a Bananát a banánvirág után vette fel (és a teljes nevét csak hiraganával hajlandó írni), „jópofa” és „androgün” névnek tartja.[1][2] A Nihon Egyetemen végzett irodalom szakot, majd egy golfklub éttermének pincérnőjeként dolgozott. Népszerűsége ellenére kerüli a nyilvánosságot.

Saját bevallása szerint nagy hatással volt rá Stephen King, később pedig Truman Capote és Isaac Bashevis Singer. Első regénye, a Konyha (Kiccsin, 1988) óriási siker volt, máig 60 utánnyomást ért meg Japánban, tévé- és mozifilm is készült belőle, és elnyerte az Izumi Kjóka-díjat. Másik sikerkönyvéből, a Viszlát, Cugumi!-ból (TUGUMI, 1989) Icsikava Dzsun forgatott filmet.

Noha a kritika többnyire felszínesnek, kommersznek tartja (nem is kapta meg a nagy presztízsű Akutagava-díjat, akárcsak Jamada Eimi és Murakami Haruki), Josimoto többször kijelentette, hogy a Nobel-díj a célja.

Magyarul megjelent művei szerkesztés

  • Konyha / Telihold – moonlight shadow / Holdudvar. Japán kisregények; ford. Frigyik László; Trivium, Bp., 2012 ISBN 963-9367-22-2
  • Viszlát, Cugumi! Japán novella; ford. Frigyik László; Trivium, Bp., 2004 ISBN 963-9367-40-0
  • Csipkerózsika-álom. Három elbeszélés az éjszakáról; ford. Kóbor Márta; Trivium, Bp., 2005 ISBN 963-9367-82-6
  • Félelmeink / Baljós véletlenek / Balszerencse; ford. Kóbor Márta; Trivium, Bp., 2006 ISBN 963-9367-87-7

Jegyzetek szerkesztés

  1. Encyclopaedia Britannica
  2. „Meteorszerű berobbanása a köztudatba külön kifejezést is kreált a 80-as évek végén, a Banana gensó-t (»Banán-jelenség«), s a sajtó részben ennek a bizarr növényi névnek tulajdonította a sikerét – érdekes módon ugyanekkor egy új bank Tomato Ginkónak, »Paradicsom Banknak« keresztelte el magát (vö. ugyanekkortájt: Magyar Narancs).” (Gy. Horváth: Japán kulturális lexikon)

Források szerkesztés