Wikipédia

Juhász Kálmán (egyháztörténész)

(1892-1966) történész, pap
Ez a szócikk az egyháztörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Juhász Kálmán (egyértelműsítő lap).

Juhász Kálmán (Alibunár, 1892. augusztus 25. – Szeged, 1966. szeptember 29.[1]) történész, újságíró, római katolikus pap, egyháztörténész, teológiatanár.

Juhász Kálmán
Életrajzi adatok
Született1892. augusztus 25.
Alibunár
Elhunyt1966. szeptember 29. (74 évesen)
Szeged
Munkássága
Vallásrómai katolikus egyház

Életpályája szerkesztés

Szülei Juhász József és Wiedmann Anna voltak.[2] Kisgyermekkorában családjával átköltözött Nagyszentmiklósra. Általános iskoláját Nagyszentmiklóson járta ki. A gimnáziumot a piaristák szegedi és temesvári iskolájában végezte el; 1910-ben érettségizett. Teológiát végzett a bécsi Pazmaneumban. 1915-ben pappá szentelték. 1915-ben doktorált teológiából a bécsi egyetemen. 1916-ban mint lelkész katonai szolgálatra vonult be. 1918–1920 között Budapesten kórházi lelkész volt. 1921-ben Temesváron ppi szertartó és szentszéki jegyző volt. Módoson volt káplán, 1923-ban Nagyszentpéteren volt plébános. 1936-ban jött át Magyarországra. 1936–1953 között Kübekházán plébános volt. 1953-tól a szegedi teológia tanára volt. 1954-ben kanonok lett. 1958-ban nyugdíjba vonult. 1964-ben szélütés érte.

Lelkipásztori tevékenysége mellett főként a Bánát római katolikus egyháztörténetével foglalkozott. A Szegedi Püspöki Székesegyház kanonoki kriptájába temették el.

Művei szerkesztés

  • St. Koloman (Linz, 1916)
  • A verseci esperség betöltése 1743-ban (Temesvár, 1916)
  • A licenciátusok jogai és kötelességei (Budapest, 1918)
  • A temesi bánsági püspökség terve a XVIII. században (Budapest, 1920)
  • A licenciátusi intézmény Magyarországon (Budapest, 1921)
  • Hajdani monostorok a csanádi egyházmegyében (Budapest, 1926)
  • A csanádi püspökség (Arad, 1927)
  • Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter (Münster, 1928)
  • Temesköz fölvirágzása a tatárjárás után (Kolozsvár, 1929)
  • A csanádi egyházmegye története 1-7. kötet
    • 1. kötet: A csanádi püspökség története alapításától a tatárjárásig. 1030-1242 (Makó, 1930)
    • 2. kötet: 1243-1307 (Makó, 1933)[3]
    • 3. kötet: 1. részként 1307-1386 (Makó, 1946)
    • 4. kötet: 1. részként 1386-1434 (Makó, 1947)
    • 5. kötet: 1434-1500 (Makó, 1947)
    • 6. kötet: 1550-1552 (Makó, 1947)
    • 7. kötet: 1552-1668 (Makó, 1935)
    • 8. kötet: 1608-1699 (Makó, 1936)
  • Szt Gellért (Kolozsvár, 1929; németül Münster, 1930)
  • Das Tschanad-Temeswarer Bistum im frühen Mittelalter (Budapest, 1930)
  • Andreas Dudich (Köln, 1935)
  • Műveltségi állapotok a Temesközben a török világban (Kolozsvár, 1935)
  • Két kolozsmonostori pp-apát a 16. században (Kolozsvár, 1933; németül: 1936)
  • A csanádi székeskáptalan a kk-ban 1030-1552 (Makó, 1941)
  • Gr. Pálffy Ferdinánd csanádi, majd egri püspök: 1620-1680 (Budapest, 1942)
  • Remetei Kőszeghy László csanádi püspök (Budapest, 1942)
  • A 100 éves Kübekháza 1844-1944. (Kübekháza, 1944)
  • Jesuiten im Banat 1718–1773 (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchives, Vol. 2., Bécs, 1958)
  • Die Franziskaner im Banat in den Jahren 1716-1806, in: Südostdeutsches Archiv 4, 1961, 30-47.
  • Egy délalföldi hiteleshely kiadványai (Aradi regeszták, Gyula, 1962)
  • Klöster in der Diözese Tschanad-Temeswar im Mittelalter 1030–1552 (Köln, 1963)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Erdélyi lexikon. Szerkesztette: Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928.
  • Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerkesztette: Blazovich László. Makó, 1993.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Juhász_Kálmán_(egyháztörténész)&oldid=26741897”