Juhan Weitzenberg

észt költő

Juhan Weitzenberg (Kanepi, 1838. július 22.Narva, 1877. november 4.) észt költő

Juhan Weitzenberg
Született1838. július 10.
Kanepi község
Elhunyt1877. október 23. (39 évesen)
Narva
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd 1850 és 1854 közt a tartui német nyelvű iskolába járt, ahol egyik osztálytársa Jakob Hurt volt.[1] Iskolás korában tragikus esemény történt, amely haláláig beárnyékolta életét: 13 évesen egy fegyverrel játszva véletlenül megölte 5 éves testvérét.[2] 1855 és 1857 közt házitanító volt a tormai egyházszolga Adam Jakobsonnál, ezáltal annak fia, Carl Robert Jakobson oktatója lett. 1858-tól 1861-ig Alatskivi községi jegyzője, 1861-től a narvai erdészeti vállalat alkalmazottja lett. Az itt kapott viszonylag jó fizetés lehetővé tette, hogy unokatestvérét, August Weizenberg szobrászt és egykori tanítványát, Carl Robert Jakobsont anyagilag támogassa.[3] 1860-ban tuberkulózist diagnosztizáltak nála, 1873-ban gyógyulást keresve Németországba, Ausztriába és Svájcba utazott. 1876-ban Finnországot és Svédországot látogatta meg. Elnöke volt az 1874-ben Narvában alapított Ilmarine társaságnak, amely énekművészettel és színházzal foglalkozott.[4]

Életműve szerény, mindössze körülbelül húsz[5] vagy harminc[6] alkotásból áll. Egyes verseinek szerzősége bizonytalan, mások elvesztek. Ez utóbbi a helyzet Ikulaul című alkotásával, amely a gyerekkori balesetről szól, s amelyet kéziratos formában terjesztettek.[2] Számos levele maradt fenn, amelyekben utazásairól is beszámolt. Olyan újságokban publikált, mint például a Postimees, s élénk vitát folytatott a szerkesztő Johann Voldemar Jannsennel. Levelezett Friedrich Reinhold Kreutzwalddal és Georg Julius von Schultzcal is. Költészet a népköltészetből a modern költészetbe való átmenetet képviseli, néhány alkotása viszonylag nagy népszerűségre tett szert. Ezek közé tartozoik a két önállóan megjelent vers, a Tõnnis Laks ehk Eestlase Isamaa, amely egy észt Oroszországba való emigrálásról szóló álmát dolgozza fel,[7] és a Vana hopmanni Nutulaul Mõisavalitsust käest ära andes, amely a feudális urak ellen irányuló költészet példája.

Munkái szerkesztés

  • Tõnnis Laks ehk Eestlase Isamaa, Narva: J. Pachmann 1862.
  • Vana hopmanni Nutulaul Mõisavalitsust käest ära andes, Tartu: H. Laakmann 1864.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, in: Looming 2/1983, S. 261.
  2. a b Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, in: Eesti Kirjandus 8/1938, S. 346.
  3. Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, in: Eesti Kirjandus 8/1938, S. 351.
  4. Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 654–655.
  5. Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 655.
  6. Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, in: Looming 2/1983, S. 260.
  7. Deutsche Übersetzung in: Estnische Gedichte. Übersetzt von W. Nerling. Dorpat: Laakmann 1925, S. 18–20.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Juhan Weitzenberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, megjelent: Eesti Kirjandus 8/1938, 345–352. oldalak
  • Maie Kalda: Kirjandusloolisi korrektiive, megjelent: Keel ja Kirjandus 4/1965, 225–227. oldalak
  • Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, megjelent: Looming 2/1983, 260–269. oldalak
  • Adatlapja az ISIK-ben Archiválva 2022. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben