A Kálvária Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben. Jelenthet ugyanakkor egy keresztény kultikus helyet,[1] amely többnyire egy domb lejtőin épült. Célja Jézus Krisztus szenvedésének ábrázolása; az ún. keresztútjárás kultuszának színhelye.

A kálváriákat különösen a ferences és a jezsuita rendek kedvelték, legelterjedtebbek Olaszországban és az egykori Habsburg (katolikus) Közép-Európában.

A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus”-nak, körjáratnak nevezték.

Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett.

A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd (1676–1751) római ferences szerzetes tűnt ki ebben, és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot rendszeresítette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. Negyvenéves missziós működése idején 326 népmissziót tartott Észak- és Közép-Itáliában. (Itália „apostolának” is nevezték.) 1867-ben avatták szentté, 1923-ban pedig a népmissziók védőszentje lett.[2] Épp ezért a pápák a keresztutak felállításának jogát kizárólag a ferencesekre ruházták, akik ezt másoknak is továbbadhatták. Megjegyzendő azonban, hogy egy keresztút érvényességéhez feltétlenül szükséges, hogy mind a 14 állomáson egy-egy fakereszt legyen. A keresztút egyes jeleneteit ábrázoló képek nem szükségesek. A történelmi Magyarországon a legszebbnek tartott kálvária a selmecbányai. Franciaországban és Németországban több művészi kivitelű kálvária maradt reánk, mint pl. a frankfurti, lübecki, nürnbergi (ez utóbbi stációinak reliefjeit Adam Kraft készítette).

Etimológia szerkesztés

A magyar golgota elnevezés a héber „gulgólet” (גֻּלְגֹּלֶת koponya) szóból ered, melynek arámi változata (גֻּלְגֹּלְתָּא gulgóltá). A görög evangéliumi fordításokban „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. A szó jelentése: koponyák helye. Josephus Flavius zsidó történetíró leírásából ismert, hogy a hegyet az „asszírok táborának” hívták.

 
Munkácsy Mihály: Golgota, 1884

A Bibliában szerkesztés

„Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. Itt epével kevert bort adtak Jézusnak inni, de mikor megízlelte, nem akarta meginni”
– (Mt 27,33-34)
 
A golgota feltételezett sziklái Jeruzsálemben[3]

Keresztút szerkesztés

A húsvétot megelőző nagyböjt péntekjein a katolikus hívők keresztutat járnak, amely a templomokban, illetve sok helyen szabadtéren lévő kálvária tizennégy stációja előtti imádságból áll. Az egyik leghíresebb keresztút a római Colosseumé, a Via Crucis, amelyet többnyire a pápa vezet.

A hagyományos keresztútjárás az apostolok koráig nyúlik vissza. A keresztút az az útvonal Jeruzsálemben, amelyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Ezt nevezik a szenvedés vagy fájdalmak útjának (via dolorosa), illetve a kereszt útjának (via crucis).

Stációk szerkesztés

A keresztút állomásai szerkesztés

 
A fájdalmak útja Via dolorosa, Jeruzsálem
A keresztút állomásai (Stációk) Evangéliumi forrás
I. stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust „Akkor kezükbe adá Őt Pilátus, hogy megfeszítsék.” (Jn 19,16)
II. stáció: Jézus vállára veszi a keresztet „Keresztjét hordozván kiment a Golgotára.” (Jn 19,17)
III. stáció: Jézus először esik el a kereszt súlya alatt „Betegségeinket Ő hordozta, s fájdalmainkat Ő viselte.” (Iz 53,4)
IV. stáció: Jézus szent anyjával találkozik „Ó, mily nagy volt ama drága szűz Anya szomorúsága Egyszülött szent Magzatán”(Stabat Mater)
V. stáció: Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet „Megfogának bizonyos Simont, Cirenéből valót, és rátevék a keresztet, hogy vigye Jézus után.” (Lk 23,26)
VI. stáció: Veronika kendőt nyújt Jézusnak „Követé Őt a nép és az asszonyok nagy sokasága” (Lk 23,27)
VII. stáció: Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt A mi gonoszságainkért sebesíttetett meg, a mi bűneinkért töretett össz (Iz 53,5)
VIII. stáció: Jézus szól a síró asszonyoknak „Hozzájuk fordulván Jézus, mondá: Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem sírjatok magatok és gyermekeitek felett” (Lk 23,28)
IX. stáció: Jézus harmadszor esik el a kereszttel „Erőm, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába” (Zsolt 21,16)
X. stáció: Jézust megfosztják ruháitól „Szétosztották egymás között ruháimat és köntösömre sorsot vetettek” (Zsolt 21, 19)
XI. stáció: Jézust keresztre szegezik Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! (Lk 23,34)
XII. stáció: Jézus meghal a kereszten „Jézus mondá: Beteljesedett. És lehajtván fejét, kiadá lelkét” (Jn 19,30.)
XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik „Szűzanyám, esengve kérlek, hathatósan vésd szívembe, Szent Fiadnak sebeit!” (Stabat Mater)
XIV. stáció: Jézust sziklasírba temetik „Volt pedig azon a helyen, ahol Őt megfeszítették, egy kert és a kertben egy új sírbolt, amelyben még senki sem feküdt. Azért oda tették Jézust” (Jn 19,4142)

Jézus harmadnapra feltámad

„Szombat elmúltával Mária Magdolna és a másik Mária, valamint Szalome, illatszerekkel indulnak Jézus sírjához. Amikor odaértek, látták, hogy a sírkövet már elhengerítették. Erre bementek a sírba és látták, hogy ott egy fehér ruhába öltözött ifjú ül. Nagyon megijedtek, de az így bátorította őket: Ne féljetek. A názáreti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek? Nincs itt, feltámadott!”
– (Mk 16,1-7)

A keresztút állomásai Merazhofen szerkesztés

Kálváriák Magyarországon szerkesztés

Kálváriák világszerte szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. kálvária | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. november 3.)
  2. Porto Mauriziói Szent Lénárd ferences népmisszionárius. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  3. Itt feszíthették keresztre Jézust: ma bazilika magaslik a Golgotán femina.hu

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvária témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz A keresztút állomásai témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz Via Dolorosa témájú médiaállományokat.