Káposztaszagú fülőke

gombafaj

A káposztaszagú fülőke (Gymnopus brassicolens) az Omphalotaceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos- és fenyőerdőkben élő, nem ehető gombafaj. Egyéb elnevezései: káposztaszagú büdösszegfűgomba, avar szagosszegfűgomba.

Káposztaszagú fülőke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Omphalotaceae
Nemzetség: Gymnopus
Tudományos név
Gymnopus brassicolens
(Romagn.) Antonín & Noordel. 1997
Szinonimák

Micromphlae brassicolens

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztaszagú fülőke témájú médiaállományokat és Káposztaszagú fülőke témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A káposztaszagú fülőke kalapja 1-4 cm széles, alakja fiatalon domború, majd hamar laposan kiterül, idősen közepe kissé bemélyedhet. Higrofán: színe nedvesen vörösbarna vagy okkerbarna; megszáradva szalmasárgás. Széle világosabb árnyalatú és nedves állapotban bordázott.

Húsa vékony, vizenyős, halványbarna színű (a tönk tövében feketésbarna). Szaga erős, rohadó káposztára emlékeztet; íze nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy majdnem szabadon állók, sok a féllemez. Színük fiatalon fehéres, később rózsásokkeres, hússzínű, néha vöröses foltokkal.

Tönkje hengeres vagy oldalról lapított, lefelé vékonyodó. Színe eleinte a kalapéval egyezik vagy vörösesebb árnyalatú, majd a töve felől megfeketedik egészen a kétharmadáig.

Spórapora fehér. Spórája ellipszis alakú, mérete 5,2-6 x 4,2-4,7 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

Nagyon hasonlít hozzá az undorító fülőke; esetleg a hasonló külsejű, kellemes szagú csavarttönkű fülőkével is össze lehet téveszteni.

A káposztaszagú fülőke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy lapos
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként gyakori.

Lombos- és fenyőerdőben található meg, növényi korhadékon, többnyire csoportosan. Nyáron és ősszel terem.

Nem ehető.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés