Kéregutánzó sáska
A kéregutánzó sáska (Eurycantha calcarata) Új-Guineában és a környező szigeteken őshonos, terráriumokban is gyakran tartott botsáskafaj.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Eurycantha calcarata (Lucas, 1869) | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kéregutánzó sáska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kéregutánzó sáska témájú médiaállományokat és Kéregutánzó sáska témájú kategóriát. |
Megjelenése szerkesztés
A rokon sáskafajokhoz hasonlóan a nőstény nagyobb a hímnél, előbbi 15 centiméteresre, utóbbi 10–12 cm hosszúságúra nő és vékonyabb is a nősténynél. Színük halványzöldtől egészen a sötétbarnáig terjedhet és fakéregre vagy korhadó fára emlékeztet. A nimfák halványabbak, mint a kifejlett rovarok. Szárnyai nincsenek, jól páncélozott torán, potrohán és lábain hátrafelé hajló kitintüskék találhatóak. A hím páncélzata erősebb. A hím hátsó lábának nagy tüskéjét a bennszülöttek horgászhorognak is használták. A nőstények vaskosabb potrohának végén tojócső látható.
Előfordulása és életmódja szerkesztés
A kéregutánzó sáska ausztrálázsiai faj, Új-Guineában, a Salamon-szigeteken és Új-Kaledóniában honos, az ottani esőerdők lakója, fák, bokrok leveleivel táplálkozik. A terráriumban falevelekkel (tölgy, rózsa, fagyal, borostyán, szeder, földieper satöbbi.) és gyümölcsökkel (pld. alma) etethető. A nedves, párás környezetet kedveli. Éjszakai életmódot folytat, nappal a bokrok alján, kidőlt fák kérge alatt vagy üregekben rejtőzik el. A hímek ingerlés hatására támadhatnak. Ekkor középső és az elülső lábukon állva hátsó lábukkal a támadó felé rúgnak.
A párzás után néhány héttel a nőstény a talajba rakja le 8 mm hosszú és 4 mm széles, 80 milligrammos, hengeres barna petéit, akár négyszázat is. Hímek hiányában képesek szűznemzéssel is szaporodni. A petékből 4-6 hónap múlva kelnek ki az élénk színű, 2,5 cm hosszú nimfák. A nimfák inkább a fák lombjai között élnek, szemben a talajközelben mozgó felnőttekkel. A hímek ötször, a nőstények hatszor vedlenek. Világos, zuzmószerű mintázatukkal aktívabbak, mint a kifejlett állatok. Végleges méretüket 4-6 hónap alatt érik el, ezután még 1-1,5 évig élnek.[1]
Tartása szerkesztés
Viszonylag egyszerűen tartható terráriumban. Sokféle növénnyel táplálható. A leveleket szeretik a földön enni, ezért gyakran kell friss leveles ágakkal etetni. Mivel sokat és szívesen isznak, ezért a tápnövényeket kiadósan langyos vízzel kell meglocsolni. Lehet alacsony itatóban is adni nekik vizet, de ekkor biztosítani kell, hogy a kis nimfák ne fulladjanak bele. A hímek hajlamosak összeverekedni, ezért nagy terráriumban (60 literes) kevés kéregutánzó sáskát lehet együtt tartani. A hőmérséklet 24-29 °C, a páratartalom 70-80% legyen.[2]
A Phasmid Study Group a 23-as PSG számon nyilvántart egy 1977-ben Nagy-Britanniában gyűjtött tenyésztörzset. A 44-es PSG szám alatt egy máig leíratlan alfajt (Eurycantha calcarata ssp) tart nyilván. Feltehetően az 1980-as évek elején gyűjtötték Új-Guineában, és a másik törzstől halványabb színében, nagyobb termetében és hosszabb tüskéiben különbözik, így jobban hasonlít a fajleírásra, mint a másik törzs. Időközben a két törzs erősen összekeveredett, tiszta vérű példányt alig találni.[3][4]
Képek szerkesztés
-
Hím -
Egy hím portréja -
Fenyegető hím potroha -
Egy hím küzdelemben megsérült combja -
Pár, a hím jobbra -
Pete
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Christoph Seiler, Sven Bradler, Rainer Koch: Phasmiden - Pflege und Zucht von Gespenstschrecken, Stabschrecken und Wandelnden Blättern im Terrarium, bede, Ruhmannsfelden 2000. ISBN 3-933646-89-8
- ↑ Eurycantha calcarata. [2013. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ von Frank H. Hennemann & Oskar V. Conle Archiválva 2011. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ - Phasmid Study Group Culture List Archiválva 2008. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben angol nyelven
Források szerkesztés
- Eurycantha Calcarata The Green Scorpion
- New Guinea Spiny Stick Insect Exotic-pets.co.uk
- Thorny devil stick insect Archiválva 2012. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Toronto Zoo
- Oliver Zompro: Grundwissen Pasmiden – Biologie - Haltung - Zucht. Sungaya Verlag, Berlin 2012, S. 48, ISBN 978-3-943592-00-9
További információk szerkesztés
- Arachnida fórum Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
