Kóvár
Kóvár (szlovákul: Koláre) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
| Kóvár (Koláre) | |
 | |
| Kóvár katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1257 |
| Polgármester | Renáta Kerestešová Poboriová |
| Irányítószám | 991 09 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 243 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Terület | 5,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 04′ 10″, k. h. 19° 14′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 10″, k. h. 19° 14′ 45″ | |
| Kóvár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kóvár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagykürtöstől 23 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Neve minden valószínűség szerint a szláv kovar (= kovács) szóból származik. A névnek azonban több más magyarázata is létezik. Egyesek szerint a kabar népnévből való és a magyarokhoz csatlakozott kabar törzs letelepedési helyére utal. A falu egykori jegyzője szerint a falu neve a Koch-vár szóösszetételből származik, a közeli vár ura ugyanis Koch Pál volt.
Története szerkesztés
A mai község területén, az újkőkorban a lengyeli kultúra települése állt. A mai települést 1247-ben "Koar" alakban említik először. 1290-ben "Kuari", 1299-ben "Kouar", 1328-ban "Koary", 1338-ban "Koar" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu kezdetben a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. 1303-tól Kóváry Miklós a birtokosa, a család a 18. századig maradt tulajdonos a községben.
Egy 1244-es oklevél szerint határában egykor kis vár állott, melyet "Haradissa Castrum" néven említenek. 1425-ben említik a falu Szent Miklós kápolnáját, majd 1526-ban plébániája is szerepel írott forrásban. A falu birtokosai egykor a Murányi, Kubinyi és Prónay családok voltak. Később a Géczyek, Dubraviczkyek, Ebeczkyek szerepelnek a nagyobb birtokosok között. 1715-ben 7, 1720-ban 17 háza állt. 1828-ban 75 házában 450 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "KOVÁR. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Csalomiához 2/4, B. Gyarmathoz 2/4 órányira, és annak filiája, legelős réttye elég, és jó, de fája eggyikféle sints, sem szőlő hgye, termett gabonájokat a’ B. Gyarmati piatzon szokták el adni."[2]
Fényes Elek szerint "Kóvár, (Kolári), Honth m. magyar falu, az Ipoly mellett, B. Gyarmathoz 3/4 mfld: 247 kath., 92 evang. lak. Van termékeny szántófölde, rétje, szőleje, erdeje, és vizimalma. F. u. Géczy, Kubinyi, Ebeczky, Dubraviczky."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta. Határának az Ipoly bal partjára eső része azonban magyar birtok maradt és Újkóvár néven önálló községgé alakult, melyet 1926-ban Balassagyarmathoz csatoltak. Kóvár 1938 és 1944 között átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott.
A Beneš-dekrétumok általi jogfosztottság miatt 1946-ban lakosságának fele a befagyott Ipolyon keresztül, ingóságaival együtt Magyarországra menekült. Később sokan visszatértek szülőfalujukba, de Kóvár lakosságának egyötöde végleg Magyarországon telepedett le.[3]
Népessége szerkesztés
1880-ban 433 lakosából 389 magyar, 23 szlovák, 2 német anyanyelvű és 19 csecsemő volt.
1910-ben 539 lakosából 525 magyar, 4 szlovák, 1 román és 9 egyéb nemzetiségű.
2001-ben 313 lakosából 253 magyar és 57 szlovák volt.
2011-ben 272 lakosából 190 magyar és 70 szlovák.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1836-ban Kubinyi Ferenc nyelvész, régész, történetíró. Szülőházán emléktábla, sírja az evangélikus temetőben található.
- Innen származik Csáky Pál (1956-) író, politikus, mérnök, Szlovákia volt miniszterelnök helyettese.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma – a régi templom maradványainak felhasználásával – 1899-ben épült, neobarokk stílusban.
- A klasszicista Kubinyi-kúrián Kubinyi Ferenc emléktáblája áll.
Képtár szerkesztés
-
-
Útmenti feszület a falutól nyugatra -
Címeres üdvözlőtábla -
Kóvári utcakép -
Katolikus templom -
A templom mellett álló feszület -
Temető -
Temetői nagykereszt -
Katolikus templom -
Jézus szíve-kegyhely -
Harangláb -
Szentháromság-szobor -
Szent Vendel szobra -
Kóvári utcakép -
Táj a község keleti részén -
-
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Forcas 2001/1 lapszáma
Külső hivatkozások szerkesztés
