Kölcsény
Kölcsény (ukránul: Кольчино [Kolcsino]) település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
| Kölcsény (Кольчино) | |
 | |
| Utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Kölcsény község |
| Rang | városi jellegű település |
| Polgármester | Jurij Udut |
| Irányítószám | 89636 |
| Körzethívószám | +380 3131 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4283 fő (2019. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 956,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 4,48 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 28′, k. h. 22° 46′Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 22° 46′ | |
 Kölcsény
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
| Kölcsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kölcsény témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Munkácstól 5 km-re északkeletre fekvő település. Keresztülfolyik rajta a Viznice, melybe a település határában ömlik bele az Obava.
Története szerkesztés
Kölcsény Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1263-ban említették először Kulchun néven.
1271-ben Kwlke, 1296-ban Kulchun, Kulchen neveken írták nevét.
1263-ban Kölcsényt [Forrai] Aladár mester nyerte adományba. 1270-ben István ifjú király a szolyvaszentmiklósi uradalmat, melynek határa Kölcsény mellett kezdődött Rosd nemzetséghez tartozó Kis (Parvus) Mihálynak adta. 1296-ban Aladár fia Cheta és Mihály jogutódja, Kuke (diktus) Jakab pereskedett e földért. Az országbíró Cheta javára ítélte.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források szerkesztés
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Györffy György: Bereg vármegye.
- Leleszi konvent m. llt.
