Wikipédia

Körmendy László (bemondó)

magyar rádiós bemondó
Ez a szócikk a bemondóról szól. Hasonló címmel lásd még: Körmendy László (egyértelműsítő lap).

Körmendy László (Szeged, 1916. szeptember 25. – Budapest, 1990. augusztus 17.) Kazinczy-díjas magyar bemondó, a Magyar Rádió főbemondója, műsorvezető.

Körmendy László
Született1916. szeptember 25.
Szeged
Elhunyt1990. augusztus 17. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar Magyarország
HázastársaGundel Anna (1919–1999)
SzüleiGömöry Vilma
Körmendy Kálmán
Foglalkozása
  • rádióbemondó
  • műsorvezető
KitüntetéseiKazinczy-díj (1964)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

 
1976-ban, Rózsa Ferenc utcai lakásán, a Harminc év a mikrofon előtt című róla szóló portréfilm forgatásán

Szegeden született, szülei színészek voltak, édesapja Körmendy Kálmán, édesanyja Gömöry Vilma. Középiskoláit Kőszegen, a Jogiakadémiát Miskolcon végezte. Színésznek készült, de tisztviselő lett. Katonaként a második világháborúban a hátországi csapatoknál tevékenykedett, egészen 1944 október 15-ig, majd a Magyar Front ellenálló csoportba került. Küldöttként átjutott a német vonalakon a szovjetekhez, majd beállt a Vörös Hadseregbe és a felszabadítókkal visszaérkezett Budapestre. Mivel ismerte a várost, útmutatója, idegenvezetője lett a fővárost átfésülő szovjet katonáknak. Az ö segítségével fogták el Werth Henrik vezérezredest, aki a magyar hadüzenetet sugalmazta. A szovjet parancsnok invitálta Berlinbe is, de ő inkább Magyarországon maradt. Rövid ideig újságíró lett a Kossuth Népénél. 1945 márciusában hirdetés jelent meg a Szabadság című lapban: rádióbemondókat keresnek. Erre jelentkezett Körmendy László is.

„Itt értesültem arról, hogy a még nem is létező Rádió bemondókat keres. Szüleim színészek voltak, így gyerekkoromtól kezdve vonzódtam a különlegességet sejtető pályákhoz[1]...április eleje óta tanultuk a bemondói „mesterséget” azzal a hat kartárssal, akit a rádió felhívására jelentkezett 908 férfi és nő közül alkalmasnak találtak...[2]”

Barsi Ödön, a rádió akkori főrendezője és Abonyi Géza színművész közösen vállalkozott rá, hogy néhány hét alatt a szép, érthető beszéd legfontosabb tudnivalóira megtanítja a jelölteket. 29 évesen kezdte rádiós pályáját, 1945. május 1-én szólalt meg első ízben a rádióban. A déli harangszó után ő jelentette be:

„Itt rádió Budapest I. Ma 1945. május elseje van. A felszabadult Magyar Rádió megkezdi műsorát.”

Szép magyar beszédéért 1964-ben megkapta a Kazinczy-díjat.

„Most már magam is tanítom a fiatalokat. Szenvedélyesen szeretem a szép beszédet és gyakran előfordul, hogy autóbuszon vagy másutt kijavítom a helytelen beszédet. Nem haragszanak meg érte.”

A Magyar Televízió, Harminc év a mikrofon előtt címmel portréfilmet készített róla, Borenich Péter a rádióban készített róla dokumentumműsort.

Többek között a Magyar Rádió, a régi Nemzeti Színház történetével, valamint Pest-Buda helytörténetével is foglalkozott, könyvtárában számos ritkaságot gyűjtött.

Felesége Gundel Anna (1919–1999), akinek a szülei Gundel Károly (1883–1956) vendéglős és gasztronómiai művek írója, és Blasutigh Margit voltak.

Az anyai nagybátyja vitéz Gömöry Árpád (1882–1943), magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Északpest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja volt.[3]

Rádiós munkáiból szerkesztés

 
1976-ban Antal Imrével, Rózsa Ferenc utcai lakásán, a Harminc év a mikrofon előtt című róla szóló portréfilm forgatásán
  • Pest-Budai séták
  • Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja
  • Bemondókkal 2—6-ig

Filmográfia szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

Tiszteletére alapította a Magyar Rádió a Körmendy László-díjat, melyet a hosszú időn át végzett, magas színvonalú bemondói munka elismeréseként ítéltek oda. Évente 1 fő kaphatja. Átadására a Magyar Rádiózás Napján december 1-én kerül sor.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Magyar Ifjúság, 12. évfolyam 17. szám. 3. oldal- 1968. április 26. - MÁJUS 1 A HETES STÚDIÓBAN
  2. ↑ Magyar Rádió, VI. évfolyam 17. szám 9. oldal, 1950. április 28. - 1945 május 1-én a mikrofon előtt
  3. ↑ familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - VI. kerület - 1943. augusztus 13. - Gömöry Árpád halála

Források szerkesztés

  • Hétfői Hírek (18. évfolyam, 18. szám, 4. oldal) 1974. április 29. - Így kezdődött... Emlékezik a rádióbemondók doyenje
  • Új Tükör (16. évfolyam, 46. szám) 1979. november 18. - Történelmi tükörcserepek
  • Szabad Föld (21. évfolyam, 52. szám, 8. oldal) 1965. december 25. - Láthatatlan ismerősünk: Körmendy László
  • Népszabadság (33. évfolyam, 80. szám, 6-7. oldal) 1975. április 7. - Egy bemondó emlékei a Rádió újjászületéséről
  • Film Színház Muzsika (8. évfolyam, 16. szám, 19. oldal) 1964. április 17. - Kazinczy-díjas szpíker
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körmendy_László_(bemondó)&oldid=27019454”