Közönséges differenciálegyenlet

A közönséges differenciálegyenlet (KDE, angolul ODE) olyan differenciálegyenlet, amely egy egyváltozós differenciálható függvényre van felírva.

Egy olyan F(x, y, y′, y″, y‴, ..., y(n)) = 0 függvényegyenlet,[1] ahol az F függvény argumentumában az x független változó mellett egy ismeretlen y(x) függvény deriváltjai is megjelennek. A megoldásokat az olyan y(x) függvények jelentik, amelyeknél F minden x-re nullát vesz fel.

Gyakran használják dinamikus jelenségek modellezésekor, amikor is a független változó a t-vel jelölt idő.

Csoportosításuk szerkesztés

Rend szerint szerkesztés

  • n-edrendűnek nevezzük a differenciálegyenletet, ha a benne szereplő magasabbrendű deriváltak között az n-edik a legnagyobb. Példák:
  elsőrendű,
  másodrendű,
  negyedrendű.

Függvénytípus szerint szerkesztés

  • Lineáris egy differenciálegyenlet, ha y (az ismeretlen függvény) és deriváltjai legfeljebb az első hatványon szerepelnek, és nem szerepel az egyenletben ilyen tényezők szorzata. Példák:
  elsőrendű lineáris,
  másodrendű lineáris.
Ezen belül lehet homogén vagy inhomogén, illetve lehet állandó együtthatójú vagy nem állandó együtthatójú.
Homogén lineáris differenciálegyenlet (függő változóban homogén), ha lineáris, de nincs benne sem kizárólag az x-től függő, sem konstans tag. Példák:
  elsőrendű homogén lineáris,
  másodrendű homogén lineáris.
Inhomogén lineáris differenciálegyenlet, ha van benne konstans, vagy x-től függő tag. Példák:
  elsőrendű inhomogén lineáris,
  másodrendű inhomogén lineáris.
Állandó együtthatójú lineáris differenciálegyenlet, ha az egyenletben y-nak és összes deriváltjának az együtthatója konstans. Példák:
  elsőrendű állandó együtthatós homogén lineáris (ez a legegyszerűbb típus),
  másodrendű állandó együtthatós inhomogén lineáris.
  • Nemlineáris, ha nem lineáris. Példák:
 ,
 .

Néhány specialitás szerkesztés

Bernoulli-féle differenciálegyenlet szerkesztés

A Bernoulli-féle differenciálegyenlet

 

alakú, ahol n ismert természetes szám (n ≠ 0, 1), p(x) és r(x) ismert függvények.

Ez egy közönséges egyismeretlenes elsőrendű nemlineáris differenciálegyenlet.

Riccati-féle differenciálegyenlet szerkesztés

A Riccati-féle differenciálegyenlet

 

alakú, ahol p(x), r(x) és h(x) ismert függvények.

Ez egy közönséges egyismeretlenes elsőrendű, legfeljebb másodfokú differenciálegyenlet. Speciális esetei a lineáris és a Bernoulli-féle differenciálegyenletek.

Euler-féle lineáris másodrendű differenciálegyenlet szerkesztés

Az Euler-féle lineáris másodrendű differenciálegyenlet egyismeretlenes másodrendű közönséges differenciálegyenlet-típus:

 ,

ahol r(x) ismert függvény,   és   pedig ismert állandók.

Megoldásuk szerkesztés

A megoldást szokás a differenciálegyenlet integráljának is nevezni.[2] Analitikusan a megoldás lehet általános vagy partikuláris, illetve reguláris vagy szinguláris. Alkalmazásokban gyakran numerikusan megoldásokat keresnek, például a Runge–Kutta-módszerrel.

Irodalom szerkesztés

  • Scharnitzky Viktor: Differenciálegyenletek (Műszaki, 1997) Bolyai-sorozat, 4. kiadás. ISBN 963 16 1216 3

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ezt az alakot a közönséges differenciálegyenlet implicit felírásának nevezzük.
  2. Integral of a differential equation - Encyclopedia of Mathematics. encyclopediaofmath.org. (Hozzáférés: 2023. május 31.)

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges differenciálegyenlet témájú médiaállományokat.