Közgyűjtemény
A közgyűjtemény gyűjtőfogalom, amely Magyarországon magában foglalja a következő típusú közművelődési intézményeket:
- az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított
- könyvtár,
- levéltár,
- muzeális intézmény,
- kép-, illetve hangarchívumok.[1]
Egyéb gyűjtemények szerkesztés
Egyházi kérelemre a közgyűjteményekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett ilyen jellegű gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok is.[2]
Értelemszerűen nem minősül közgyűjteménynek a magángyűjtemény.
Tulajdonjogi kérdések szerkesztés
Az 1997. évi CXL. törvénynek a 2013. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdésével beiktatott módosítása szerint:
„4/A. § Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben őrzött olyan kulturális javakat amelyek állami tulajdonjogának fennállása minden kétséget kizáró módon nem igazolható, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárás eredményeként térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott, kulturális javak körébe tartozó tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti.”
Az európai uniós jogban szerkesztés
Az európai uniós jogban közgyűjteménynek számít az a gyűjtemény, amely egy tagállam, annak helyi vagy regionális hatósága, illetve olyan intézmény tulajdonát képezi, amely a tagállam területén található és a tagállam jogszabálya szerint közintézménynek minősül, továbbá a tagállam illetve egy helyi vagy regionális hatóság tulajdona, vagy finanszírozása jelentős mértékben azok biztosítják.[3]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
- 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról